Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője elmondta, a kötelező kvóták alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át az uniós tagországok között.

Kijelentette, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony megoldást találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések “erőltetése” fontosabb lett, mint a tényleges megoldás.

Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja – hangsúlyozta Fehér Miklós Zoltán.

Elfogadhatatlan, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt: az uniós menekültügyi kvótarendszernek nem kívánt a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni – hangsúlyozta az Európai Unió Tanácsának képviselője a kvótaper szerdai tárgyalásán Luxembourgban.

Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács szakértője azon véleményének adott hangot, hogy kedvező hatása van a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérők számára. Hozzátette, ha a többi tagország is ezt a példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer.

Kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek egy precedens nélküli válsághelyzet idején fogadták el a kvótarendszer létrehozásáról szóló határozatot 2015 őszén.

Az Európai Unió Bíróságának döntése történelmi jelentőségű lehet, ugyanis segít értelmezni a szolidaritás elvét – fogalmazott.

Korábban írtuk: Szerdán tárgyalja az Európai Unió Bírósága a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet.

A magyar kormány 2015 decemberében fordult a törvényszékhez, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, Magyarország ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban.

A keresetben tíz tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat, vagy legalább annak a részének a megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 "menekültet" kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból.

Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult a bírósághoz, amelyet szintén ma tárgyalnak, és később Lengyelország is beavatkozott a felperesek oldalán. A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe.

A luxembourgi székhelyű törvényszék tájékoztatása szerint a tárgyalás egynapos lesz. Az ítélethirdetés novemberben vagy decemberben várható, azelőtt azonban még a bíróság egyik főtanácsnoka is állást fog foglalni az ügyben, előreláthatólag a következő hónapokban.

(MTI nyomán)