Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: Dúró Dóra, a Jobbik alelnöke közösségi oldalán osztotta meg, a párt választási programjában “kilátásba helyezi”, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők ne szavazhassanak.

Ezzel több tízezer embertől vonnák el az általános választási jogot, és ezzel az egyik legalapvetőbb állampolgári jogot – mutatott rá a kormánypárti politikus. Hollik István szerint "lenézik a kevésbé iskolázottakat, megszégyenítenék, kirekesztenék őket".

Aki nem végezte el az általános iskolát, az a Jobbik számára tulajdonképpen nem is létezik – összegezte a Fidesz és a KDNP véleményét. Úgy fogalmazott: ez az elitista elképzelés még az SZDSZ-t is megszégyeníti. A Jobbik szerint aki csak kétkezi munkás, az fogja be a száját? Aki nem túl szerencsés környezetbe született, annak már nem is lehet véleménye? – tette fel a kérdést.

A KDNP-s politikus szerint kérdés, hogy miért akarják bárkitől is elvenni az általános választójogot, miért akarják elvenni bármely magyar állampolgártól a döntés jogát arra, hogy az Országgyűlésbe képviselőt vagy a saját településére képviselőket, polgármestert választhasson.

Megdöbbentő, ahogy a Jobbik bizonyos társadalmi csoportokról gondolkodik – mondta Hollik István, majd felidézte, hogy a napokban megtudhatták, “milyen stílusban beszélnek és gondolkodnak a nyugdíjasokról”.

Ha nem csupán a pártpolitikai érdek alapján politizálnának, hanem a nemzeti érdeket vennék figyelembe, akkor arra tennének ésszerű javaslatokat, hogyan lehet azoknak a számát csökkenteni, akik nem tudják elvégezni az általános iskolát – jegyezte meg.

Hollik István arra a kérdésre, hogy ez a "roma lakosságra" (magyarul: cigányok - a szerk.) vonatkozó felvetés-e, az MTI beszámolója szerint azt mondta: azt láthatták, hogy a "roma állampolgárok" nem számíthattak a Jobbikra, és lehet, hogy éppen ez van a javaslat mögött.

Alapfokú iskolai végzettséghez kötné a választójogosultságot a Jobbik, hogy visszaszorítsa a szavazatvásárlást, és legalább az írni-olvasni tudás követelmény legyen a választáson való részvételhez.

Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, hiszen például gépkocsit sem lehet vezetni általános iskolai végzettség nélkül, az ország vezetésébe való beleszóláshoz pedig ugyanúgy elvárható az alapfokú iskolai végzettség. A választójog most sem korlátlan, hiszen pl. a kiskorúak (vagy nevükben törvényes képviselőik) nem szavazhatnak, illetve azok sem, akik akár tizennyolc éves koruk előtt már dolgoznak.

Az elmúlt évtizedekben sajnos bevett gyakorlat volt, hogy az alacsony iskolázottságú emberek szavazatait megvásárolták a huszadik századi pártok, mindez ellentétes a demokratikus normákkal és a választások tisztaságával. Ráadásul az elmúlt években tovább emelkedett az írni-olvasni nem tudók aránya, már a lakosságnak kb. húsz százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Úgy gondoljuk, hogy ezek az ismeretek pedig alapvetőek ahhoz, hogy valaki a közéletben megfelelő tájékozottságra tegyen szert.

Álságos a Fidesz álláspontja, hiszen ők is érdekeltek a jelenlegi rendszer fenntartásában, haszonélvezői annak. Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató tusványosi beszédében nyilvánosan elismerte: nem érdekli a kormánypártokat az értelmiség kritikája, a megtévesztő gyűlöletkampányra építenek, hiszen állítása szerint ez működik. Most sem értelmes, a szakmai álláspontokat ütköztető vitát kezdeményeztek, hanem pártpolitikai vagdalkozásba kezdtek.

Ha a demokrácia olyan sokat hangoztatott eszméje valóban fontos lenne a Fidesznek, nem rekesztené ki a szavazók közül merő pártpolitikai indokok alapján a külföldön dolgozó magyarokat, és nem hagyná, hogy a határon túliak körében akár halottak helyett is érvényes szavazatokat adjanak le.