Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást – szólt a tárca indoklása, erre hivatkozva kérik a bíróságot, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést.

A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását, végül tavaly ősszel jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet.

Nincs kizárva, hogy ez a téma is előkerül majd január 30-án, mikor Orbán Viktor először találkozik Sebastian Kurz nemrég hivatalba lépett kancellárral, így a családtámogatások mellett újabb kemény téma merült fel, ami mindenképpen érdekes annak fényében, hogy Orbán örömmel fogadta a politikus győzelmét.

Nem ez az első eset egyébként, hogy Ausztria egy atomerőmű miatt lépéseket tesz, elég csak a temelíni atomerőmű ügyére gondolni. Az osztrák határtól mintegy hatvan kilométerre lévő temelíni atomerőművet 1986-ban szovjet mintára kezdték el építeni, később azonban egy amerikai cég fejezte be, az egyik alapvető problémája pedig éppen az volt, hogy a keleti és a nyugati technológia nehezen volt összeegyeztethető.

Az is kiütközött akkor, hogy az osztrákok az esetleges veszélyek, a környezetvédelmi megfontolások miatt már 1978-ban népszavazáson állíttatták le a zwentendorfi atomerőmű üzembe helyezését, azóta pedig törvény is tiltja a nukleáris energia felhasználását az országban.

Ugyan az erőmű utána tovább tudott működni, később is volt konfrontáció a csehek és az osztrákok között, 2004-ben azért bírálták a temelíni vezetést, mert álláspontjuk szerint későn szóltak arról, hogy radioaktív víz szivárog az erőműből.

(Index)

A magyar kormány kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett, amely az EU, a magyar és nemzetközi hatóságok teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik - közölte a Miniszterelnökség hétfőn, az osztrák bejelentésre reagálva.

Az osztrák környezetvédelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen. Azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, amellyel jóváhagyta a bővítést. Ausztria azt fogja megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja-e a bizottság döntése. Úgy vélik, hogy Magyarország más forrásokból is tudná fedezni energiaszükségletét. Ausztria szerint a közbeszerzési pályázat kiírásának hiánya is gondot jelenthet Paks II. esetében.

A Miniszterelnökség közleményében hangsúlyozta: a bírósági eljárás megindítása nincs hatással a brüsszeli jóváhagyásra, az osztrák kereset nem bír halasztó hatállyal, a Paks II. projekt munkálatai zavartalanul folynak tovább.

A bizottság 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű-bővítés állami támogatását, végül tavaly tavasszal jóváhagyta az orosz hitellel megvalósuló projektet. Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be semmítési kérelmét a bíróságnak.

Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, mert közbeszerzés nélkül állapodott meg a kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, és tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.

A Miniszterelnökség közleményében felidézi: Ausztria már 2016 februárjában, a formális versenyjogi vizsgálat keretein belül is eljuttatta észrevételeit Brüsszelbe. Ezeket a megjegyzéseket is értelmezve és értékelve jutott arra 2017 tavaszán a Bizottság, hogy a Paks II. projektet jóváhagyja. Vagyis az Ausztria által kifogásolt versenyjogi döntés keretében a brüsszeli testület alaposan értékelte az antinukleáris tagországok, illetve szervezetek észrevételeit, ugyanakkor nem találta azokat szakmailag megalapozottnak.

Hozzáteszik: az osztrák fél bejelentése várható volt, hiszen az osztrák állam antinukleáris hozzáállása már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is tetten érhető volt, amikor a brit beruházás állami támogatását jóváhagyó döntés tárgyában pert indított az Európai Bizottság ellen. Az eljárásba a magyar kormányzat is beavatkozik az Európai Bizottság és a brit kormány oldalán - közölték.

A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország és Ausztria között igen intenzív párbeszéd zajlik nukleáris ügyekben: a két ország között 1987 óta van érvényben bilaterális egyezmény, amelyben a gyorsértesítési feladatok mellett rendszeres információt kapnak a Paks II. projekt előrehaladásáról. Magyarország hosszú évek óta lehetővé teszi, hogy Ausztria környezeti mérőállomást működtessen Paks mellett, Gerjenben, folyamatosan nyomon kövesse az adatait - írják.

Kiemelik továbbá, hogy az ENSZ Espoo-i Egyezmény titkársága "best practice"-ként, vagyis követendő példának és jó gyakorlatnak minősítette a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását, ugyanígy jó gyakorlatnak azonosította ezt az ENSZ alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is.

(MTI)