Sokak szeme láttára csomagolják át az import (görög, spanyol) epret a Nagybani piacon, hogy aztán magyarként árulják tovább, tetemes haszonnal – számolt be a 24.hu-nak egy magyar epertermelő, aki mindennek szemtanúja is volt, legutóbb csütörtökön éjszaka.
 Fotó: Mohai Balázs /MTI |
Elmondása szerint a spanyol import epret az orra előtt „magyarították” egy másik standon. Kiszedték az eredeti spanyol rekeszekből a kis átlátszó műanyag dobozkákat, és abból átöntötték az epret a magyar felségjelű faládákba. Az epertermelő azért volt felháborodva az átcsomagolási akción, mert, mint tapasztalta, a magyar gazdák áruját ilyen ellenszélben nem nagyon akarták megvenni a Nagybanin. Az import epret ugyanis behozhatták kilónként úgy 300 forintért, és még ha dupla-, vagy triplaáron is kínálták, akkor is olcsóbban adták, mint a magyar termelő, aki szeretett volna 1000-1200 forintot kapni kilónként a hidegfóliás termésért.
Ezen keresnek a kereskedők a legtöbbet. A 300 forintos import eperből simán lesz 1000, de akár 1800 forintos is kilónként, mire a fogyasztóhoz kerül, magyarként.
A vásárlót tehát átverik, jó drágán megvetetik vele az olcsón beszerzett import epret magyarként. A magyar termelőket pedig lejáratják az átcímkézéssel, hiszen a vevő azt hiszi, a magyar eper volt íztelen.
A termelő szerint nem igazságos ez. Hiszen sokat dolgoznak a gyümölccsel, ha kell, fűtik a fóliasátrat, hogy minél hamarabb meg tudjanak jelenni a magyar eperrel, és szét tudják húzni a szezont. Aztán meg kigolyózzák őket, nem az ő munkájuk friss gyümölcsét veszik meg a kereskedők, hanem azt, amit átutaztattak fél Európán. Ha bejön három kamion olcsó import eper, esélye sincs a magyar termelőnek, hogy eladja a maga tíz-húsz rekesznyi friss termését, és azzal, hogy a kamumagyart tolják, a vásárlók által elköltött pénz egy része sem marad helyben, hanem kimegy külföldre – sorolta az ellenérveket.
Simán megy a trükközés
Azt is elmondta, hogy a Nagybanin
szabadon megy az átcsomagolás, legfeljebb aki szégyenlősebb, az nem az asztalon csinálja, hogy mindenki lássa, hanem a kocsijában.
A lapnak nyilatkozó termelő nem tapasztalta még, hogy bárki is ellenőrizné, mi folyik. De erre az esetre is megy a trükközés: a kereskedő a raklapnyi import mellé vesz egy-két láda magyar epret, és ha ellenőrzést kap, azt mondja, éppen a számlával lefedett magyar epret árulja.
A FruitVeb volt alelnöke, Csizmadia György szerint amit az epertermelő látott, évről évre visszatérő probléma, és nemcsak a Nagybanin fordul elő, hanem a kisebb piacokon is.
Nem az a baj, hogy import epret árulnak a piacon. De az nagyon nem korrekt, hogy magyarként árulják. Ha import, akkor azt kell kiírni. A fogyasztó majd úgyis az ár, a küllem és a minőség alapján dönt.
Az epertermelő azt sérelmezi, hogy hiába dolgoznak egy évig, az ilyen húzások miatt részben értelmetlenné válik a munkájuk, csak mert a kereskedő megteheti, hogy megvegye, átcsomagolja az importot és busás hasznot zsebeljen be. A vevőt simán hülyére veszik, és ez nemcsak az eperrel fordul elő, hanem például a málnával és az áfonyával is.
