Mint ismert, hazánkat több nemzetközi közlekedési folyosó érinti, és jelenleg a legnagyobb átmenő forgalom Németország és a Balkán, valamint Törökország között zajlik. Az itt haladó járművek több mint fele tranzitszállítást végző teherautó. Ezeknek nem célja a magyar főváros megközelítése, egy északnyugati–délkeleti átlós útvonal jobban szolgálná a céljukat, miközben a budapesti és agglomerációs utak lélegzethez jutnának - mondta el a Magyar Nemzetnek az innovációs tárca államtitkára.

A tranzitforgalom elvezetésére megfelelne egy olyan gyorsforgalmi átkötés, amely az M1-en haladó kamionokat Komárom térségéből kiindulva Székesfehérvár mellett továbbhaladva a jelenleg tervezés alatt álló M8-ig vinné.

Ezért egy megvalósíthatósági tanulmány készül az M1-es autópályából Komáromnál leágazó 13-as és 81-es, továbbá a Székesfehérvártól délre induló 63-as főút kétszer két sávosra alakítására a meglévő nyomvonalakon, így létrejönne egy településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetés az M1-es és a szintén előkészítés alatt álló M8-as autópálya között – mondta el az innovációs és technológiai tárca államtitkára.

Az M8-as keleti szakasza az M7-esből válik ki Enyingnél, és az M6-ost érintve Dunaújvárosig, majd a már korábban megépült autópályahídon át Kecskemétig vezet. Ott kapcsolódik az M5-öshöz, illetve a már épülő M44-eshez, amely Békéscsabára, majd Gyulára, illetve a jelenlegi magyar–román határra vezet.

A szakember szerint ha a nemzetközi tranzit nem terheli majd a Budapest környéki utakat, nem lesz szükséges vagy csak később válik elkerülhetetlenné az M1-es sávbővítése.

(HVG - MN nyomán)