2020. május 30., szombat, Janka, Zsanett, Vászoly napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:15 Biztonságos turisztikai folyosóval mentené a menthetőt a spanyol kormány20:51 Tébolyult nacionalizmus helyett uniós zászlókat! - Kari Geri trianoni ötletén akadt ki egy rajongója20:26 Észak-Macedóniában az elmaradt választások miatt kellett meghosszabbítani a rendkívüli állapotot19:40 Gázsprére volt szüksége a rabláshoz a pesterzsébeti félszerzetnek19:23 Negyvenhét afrikai Kolumbuszt mentettek ki a Kanári-szigeteknél19:04 Gyöngyöspatai csoda: 11-re már végez a leckével az összes purdé, csak a tanároktól nem tudnak tanulni18:52 Konronavírus-fertőzött lett a belga királyi unokaöcs18:37 Adminisztratív értelemben is véget ért a járvány Szlovéniában18:16 Gyurcsány bizonyult a 2019-es év legbőkezűbb pártmecénásának17:57 Lengyelországban nem kell már maszkot viselni a szabadban és az éttermekben17:38 Rendelőben lopott telefont ez a fiatalember17:21 Tévéseket robbantottak fel Kabulban16:59 Már Bugárnak sem volt bőr a képén tovább ragaszkodni a pártelnöki székéhez16:40 Von der Leyen és Borrell a WHO-ban maradás mellett győzködi Trumpot16:24 Jeruzsálemben egy autista palesztint szabályosan kivégeztek a kiválasztottak
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Videók :: :: Hozzászólások

Mégis elhunyt Chrudinák Alajos március 11-én

Reklám

A hírt akkor mi is közöltük, de mivel nem erősítették meg, elérhetetlenné tettük a cikket. A mai Magyar Nemzet alább olvasható írásából derült ki, hogy mégis igaz volt.
Chrudinák Alajos emlékezete
Külpolitikai műsoraival korszakot, műfajt és iskolát teremtett Magyarországon. Megalkuvást nem ismerő bátorsága, vakmerősége, szókimondó, objektív interjúi és műsorai a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb tudósítójává tették őt.
A Magyar Televízió legendás közel-keleti tudósítója, az MTV Külpolitikai Főszerkesztőségének egykori vezetője, a Panoráma egykori főszerkesztője március 29-én lett volna 83 éves. Hosszú küzdelem után március 11-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Külpolitikai műsoraival korszakot, műfajt és iskolát teremtett Magyarországon. Megalkuvást nem ismerő bátorsága, vakmerősége, szókimondó, objektív interjúi és műsorai a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb tudósítójává tették őt. Sokoldalú egyéniség volt, aki tehetségével és több mint százhetven dokumentumfilmjével kivívta a szakma és a világ közvéleményének elismerését.
Chrudinák Alajosnak a meg nem alkuvás, az igazságérzet határozott egyéniségéből és jelleméből fakadt, hiszen már egyetemista korában sem bírta elviselni az igazságtalanságot. Ez így volt 1956-ban is, amikor moszkvai egyetemistaként a magyar nagykövetség előtt többedmagával tiltakozott a magyar szabadságharc katonai leverése ellen. Ezért nem folytathatta a tanulmányait, 1957-ben Magyarország összes egyeteméről kitiltották.
Sőt: csaknem egy évig ült börtönben. Később az ELTE BTK sémi filológiai tanszékén tanult, majd tanított, illetve a Magyar Rádió, valamint a Magyar Televízió munkatársa lett. A Közel-Keleten, valamint a szocialista világban készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta. Monte-Carlóban 1980-ban Arany Nimfa-díjjal ismerték el munkásságát.
Rendszeresen készített interjút arab, palesztin és izraeli vezetőkkel, például Jasszer Arafattal, a PFSZ egykori vezetőjével, Menáhem Begin, Simon Peresz és Ariel Saron egykori izraeli miniszterelnökökkel, valamint Moammer Kadhafi ­líbiai ezredessel és másokkal. Chrudinák állandó életveszélyben volt, többször a frontvonalakban, fegyverropogások és bombázások kellős közepén készítette riportjait. Antiszemitizmussal, anticionizmussal vádolták, annak ellenére, hogy a palesztin–izraeli konfliktusban – mint ahogy minden riportjában – mindkét felet megszólaltatta.
Aki félt tőle, az igazságtól félt. Riporteri munkájának kiemelkedő és egyedülálló szakmai-politikai sikere, hogy az arab világban több népcsoport köszönheti Chrudináknak és filmjeinek önállósága, függetlensége megteremtését.
A Panoráma a rendszerváltozást megelőző években, illetve a rendszerváltozás idején és után a Magyar Televízió legnézettebb műsora volt. Népszerűségét annak köszönhette, hogy Chrudinák új stílust teremtett: az objektív, nyílt és őszinte televíziózást, amelyben ismeretlen fogalom volt a mellébeszélés. Ha a műsor valakit kritizált, mindig megkérdezte a másik felet is. Olyan kiváló munkatársai voltak akkor a Panorámának, mint Sugár András, Kalmár György, Szaniszló Ferenc, Járai Judit, Szellő István és mások.
A Panoráma stábjai mindig felkészülten és hittel indultak a Felvidékre, Erdélybe, Székelyföldre, a Vajdaságba, a Kárpátaljára, hogy feltárják a többségi nemzetek magyarellenes intézkedéseit és bemutassák a határon túli magyarok valós életét Magyarország és a világ közvéleményének. Akkoriban hatalmas sikere és hatása volt például a Václav Havellel és az Alexander Dubčekkel készített Panoráma-interjúnak. Ekkor indokolatlan – és az egyes országok kommunista pártjai által irányított – sajtókampány és ingerült nyilatkozatháború indult a Panoráma és Chrudinák személye ellen, aki a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején persona non grata volt Romániában és Csehszlovákiában.
A Panorámának – benne a Tőkés László temesvári református lelkésszel készített interjúnak – óriási hatása volt egész Magyarországon és a határon túli magyarság körében. Tőkés ugyanis vállalta azt, hogy megtöri a félelem, a hallgatás falát. Chrudinák pedig vállalta, hogy a támadások ellenére megteszi az első lépéseket a romániai magyarság „felszabadítására”. Óriási kockázatot vállalt ezzel a Panoráma és főszerkesztője, de végül jelentős mértékben befolyásolták a romániai politikai változásokat. Nem beszélve arról, hogy az 1989-es romániai forradalom idején elsőként a Panoráma közvetítette a Ceauşescu-per filmfelvételeit.
1992-ben ismét rágalomhadjárat indult Chrudinák ellen, az MTV elnöke leváltotta posztjáról, majd egy munkaügyi bírósági határozattal visszakerült a főszerkesztői székbe. A csatát megnyerte ugyan, hiszen a bíróság Chrudináknak adott igazat, de igazságérzete, könyörtelen őszintesége és szókimondása miatt 1994-ben a Horn-kormány Jordániába száműzte tudósítóként.
A kilencvenes években járta a Kárpát-medence magyarok által lakott vidékeit (legtöbbet a Felvidéken volt), több könyvbemutatón és egyéb rendezvényen tartott érdekfeszítő előadást. 2000-ben visszavonult és feleségével Nógrád megyébe, Mátracserpusztára költözött.
Chrudinák Alajossal olyan újságíró-nemzedék ment el, amely világszerte megteremtette az igazságon alapuló, objektív, minden részletre kiterjedő tömegtájékoztatást. Ahogy ő maga is nyilatkozta többször: „A tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság.”
Tarics Péter
A szerző külpolitikai újságíró, Chrudinák Alajos és a Panoráma egykori munkatársa
Korábban írtuk: Elhunyt Chrudinák Alajos
Életének 82. évében elhunyt Chrudinák Alajos újságíró, televíziós, a Magyar Televízió népszerű műsorainak egykori vezetője, főszerkesztője, a televíziózás legendás alakja - közölte a Városi Kurír.
Zoom
A szocializmus idején bátran szembement az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásának köszönhető, hogy a Magyar Televízió 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit.
A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismerten nemzeti érzelmű televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni. A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta, Monte-Carlóban Arany Nimfa díjjal ismerték el munkásságát. A 2000 után induló Echo TV-nél még munkát vállalt, majd a 67. születésnapja után visszavonult.
Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–77 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum stb. című műsorainak a főszerkesztője. Az MTV Közel-keleti tudósítója 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–97-ben az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004 között főmunkatársa.
Nyugodjon békében!
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready