Kémiai kasztrációval előzné meg a pedofil bűncselekmények ismétlődését a Mi Hazánk héten benyújtott törvényjavaslata. Novák Előd indítványa a lengyel példát követve a gyógyszeres kezelést részesítené előnyben a zárt intézetben végzett pszichiátriai kezeléssel szemben. Bár több uniós tagállamban is alkalmazzák – eltérő szabályokkal és feltételekkel – ezt a szankciót, az Orbán-kormány 2013-ban az emberi méltóságra, az egészséghez való jogra és a kínzó, embertelen bánásmód tilalmára hivatkozva elutasította a bevezetését.

A héten törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez Novák Előd (Mi Hazánk), amelyben kezdeményezte a pedofil bűncselekmények elkövetőinek kémiai kasztrálását. Az ellenzéki képviselő indítványát azzal indokolja, hogy „a jelenlegi szabályozás hatékony módon nem zárja ki a bűnismétlés lehetőségét az érintett szexuális bűnelkövetők esetében, annak ellenére, hogy – cselekményeik ösztönjellegénél fogva – épp ez az elkövetői kör hajlamos fokozottan hasonló bűncselekmények elkövetésére, melyek ráadásul különösen veszélyesek a társadalomra, mivel helyrehozhatatlanul aláássák áldozataik jövőbeni érzelmi, szellemi és erkölcsi fejlődését”.

A Mi Hazánk – lengyel példára – a gyógyszeres kezelés elsődlegességét fogalmazza meg a zárt intézetben történő pszichiátriai kezeléssel szemben. A kezelés célja az elkövető szexuális vágyának csökkentésén keresztül annak megelőzése, hogy újabb, hasonló bűncselekményeket kövessen el. Novák Előd indítványa szerint a gyógykezelést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kellene végrehajtani.

A kémiai kasztráció köznyelvi kifejezés, amelyet több országban a szexuális bűnelkövetők antiandrogén gyógyszerekkel való kezelésére használnak. Az antiandrogén gyógyszerek olyan anyagok, amelyek gátolják az androgén (a férfi jellemvonások kifejlődését és ezek megtartását stimuláló vagy szabályozó) hormonok hatását.

A kezelés első közvetlen hatása a merevedési zavar, vagyis az erekció kialakulásának vagy fenntartásának képtelensége, amelyhez fiziológiai tényezőként csökkent tesztoszteronszint is társul. Ezért a kémiai kasztráció kifejezés helyett szakszerűbb volna az eljárást „hormonális gyógyszeres kezelésnek” vagy „nemi vágyat csökkentő gyógyszeres kezelésnek” nevezni. Az első kémiai kasztrálást 1944-ben alkalmazták.

A kémiai kasztrációt mint büntetőjogi szankciót a világ 38 országában – eltérő szabályokkal, feltételekkel és gyakorlattal – alkalmazzák, köztük számos uniós tagállamban is, mint például Belgiumban, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Finnországban, Lengyelországban, Norvégiában vagy Svédországban, ahogy ismert a kémiai kasztráció Ausztráliában, Dél-Koreában, Izraelben, Oroszországban és az Egyesült Államok tíz államában is. Sőt Louisiana állam 2024-ben elfogadott törvénye szerint a bíróság – a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos szexuális bűncselekményeknél – sebészi kasztrációt is elrendelhet.

A kémiai kasztrálás bevezetése nem új ötlet a magyar politikai életben, hiszen Dúró Dóra – akkor még a Jobbik színeiben – 2016-ban és 2019-ben (korábbi párttársa, Mirkóczki Ádám pedig már 2010-ben) javasolta a pedofilok kényszergyógykezelését. Aztán a kegyelmi ügy kirobbanása után, 2024. február 13-án a Mi Hazánk fáklyás felvonulást tartott a bicskei gyermekotthonnál, ahol Toroczkai László elnök megígérte, ha pártjuk kormányra kerül, akkor a pedofil bűnözőket kasztrálják.

Egyébiránt 2013-ban, a második Orbán-kormány idején hivatalos állásfoglalás is született. A Népszavának arra a kérdésére, tervezik-e, hogy a jövőben a kémiai kasztrációt is használják a büntetés-végrehajtásban, az igazságügyi tárca közölte:

Mind a különböző emberi jogi egyezmények, mind Magyarország Alaptörvénye rögzíti a méltósághoz való jogot, a kínzó, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, illetve a testi, lelki egészséghez való jogot is, így ennek bevezetését nem tervezi a kormányzat.

Hozzátették: a kémiai kasztrációnak súlyos egészségügyi következményei lehetnek, és semmi nem garantálja a beavatkozás eredményességét, ugyanakkor számos káros mellékhatás jelentkezhet.