2026 júniusában lemondott Frücht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője. Frücht 2022-es kinevezése óta az utóbbi évek szinte összes fontos ügyében, köztük az MNB-alapítványokkal, a Schadl-Völner féle korrupciós vádakkal, az ukrán aranykonvojjal és a Tisza informatikai rendszereinek feltörésesére irányuló kísérletekkel kapcsolatos eljárásokban is nyomozott.
Zoom
Montázs: 444
A Legfőbb Ügyészség akkori közlése szerint Frücht Pál lemondását „elsődlegesen az ún. aranykonvoj-ügyben közte és a KNYF nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta”.
A 444 hozzájutott egy június 8-án kelt hétoldalas levélhez, amelyben Frücht Pál részletesen megindokolta Nagy Gábor Bálintnak, hogy mi vezetett a lemondásához. Ebben a KNYF volt vezetője arról ír, hogy mind az aranykonvoj-ügyben, mind Gundalf és Henry tiszás infromatikusok ügyében őt megkerülve, informális nyomásgyakorlással érte el a Legfőbb Ügyészség, hogy ne nyomozzanak a titkosszolgálatok ellen. Azt is állítja, hogy egy legfőbb ügyészségi vezető az ő beosztottjának „ténylegesen nem utasításokat adott, hanem instrukciókat, azzal az elvárással, hogy azokkal azonosuljon”, tehát úgy alakította a nyomozást, hogy ne legyen írásos nyoma, és ne legyen hozzá visszavezethető.
Frücht szerint amikor a Gundalf-ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal által közzétett videón a titkosszolgálat dolgozója arról beszél a fiatal tiszás informatikusnak, hogy ha együttműködik vele, akkor neki nincsen feljelentési kötelezettsége, az „pont az a beszervezési magatartás, amely a rendszerváltozás előtt a III/III-as ügyosztályra volt jellemző, és teljesen jogellenes”.
Mint a portál megjegyzi, Fürcht maga is hosszú időn keresztül a működtetője volt annak a rendszernek, amelyet súlyos mulasztásokkal, kézi vezérléssel vádol.
Frücht a levele elején úgy fogalmazott, hogy
többször jeleztem Legfőbb Ügyész Úrnak, hogy az utóbbi időben olyan, a Legfőbb Ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal közötti viszonyt észleltem, amely nem fér össze szakmai meggyőződésemmel, és egyedi ügyekben károsan befolyásolja a tisztességes eljárás és az anyagi igazság felderítésére törekvés követelményét.
A KNYF volt vezetőjének – aki a Legfőbb Ügyészségen ügyészként folytatta pályafutását – lemondási nyilatkozata szerint az aranykonvojjal kapcsolatos ügyben az AH megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget, olyan bűnügyet „kreált”, amellyel elérte, hogy „a Legfőbb Ügyészség kijelölje a NAV-ot egy pénzmosás miatti nyomozásra, amelyre egyébként annak nincsen hatásköre”. Frücht elmondása szerint ezt jelezte Nagy Gábor Bálintnak. Majd arról is írt a szeptember 9-ei levélben, hogy az AH és a Legfőbb Ügyészség előzetesen egyeztethetett a feljelentésről, amely alapján a NAV elindította a nyomozást az ukrán pénzszállítókkal szemben.
Frücht a Nagynak küldött nyilatkozatában a 444 szerint arról is beszámolt, hogy az aranykonvojügyben egy legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész magához rendelte az ő beosztottját, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét. Ekkor elmondása szerint az előbbi ügyész arra instruálta az ő beoszottját, hogy fogadja el, a pénzszállítók jogellenes fogva tartáshoz a titkosszolgálatnak nincsen köze, illetve hallgassa ki tanúként a titkosszolgálati vezetőt, aki maga is személyesen vett részt az akcióban, „amelynek során a NAV-os nyomozás leple alatt a nemzetbiztonsági szolgálat emberei hallgatták meg a megbilincselt ukrán pénzszállítókat, ki tudja, milyen eljárási keretek között.”
Fürcht szerint a beszélgetés másnapján az említett nemzetbiztonsági szolgálati vezető idézés nélkül magától jelentkezett telefonon a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjénél azzal, hogy „hallotta”, az ő segítségére van szükség.
A NAV bűncselekmény hiányában júliusban lezárta az ukrán pénzszállítók ellen folytatott eljárást.
A Legfőbb Ügyészség a válasza közlését a Frücht által elmondottakkal kapcsolatban teljes terjedelmében, változtatás nélkül kérte:
Dr. Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője 2026. június 08-án benyújtotta a lemondását a legfőbb ügyésznek.
Ennek a tényét, valamint a Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos szakmai álláspontját a Legfőbb Ügyészség 2026. június 11-én kiadott sajtóközleménye tartalmazza, amelyet változatlanul irányadónak tekintünk.
Ahogy már ismételten jeleztük, az ún. aranykonvoj ügy kapcsán a legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint.
Ugyanez az elkötelezett szándék vezeti az ügyészséget a másik Ön által említett ügy tisztázása érdekében.
A büntetőeljárásról szóló törvény az eljárásban résztvevők jogainak, a személyes és más védendő adatok, továbbá a büntetőeljárás eredményességének védelme érdekében szigorú szabályokat tartalmaz a nyilvánosság tájékoztatásának rendjéről és annak korlátairól a folyamatban lévő büntetőügyekben. Az ügyészségnek akkor is ezen szabályok betartásával kell eljárnia, ha más azokat megszegi.
A nyomozások egyik kérdezett ügyben sem zárultak le. Annak eredményéről tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. Jelenleg ugyanakkor a nyomozások érdekét sértené az ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás.
Egyben jelzem, hogy a kérdezett és más ügyeket érintő – a közvélemény félretájékoztatására alkalmas – integritás sértések miatt a Legfőbb Ügyészség jelenleg is belső vizsgálatot folytat.
A KNYF volt vezetőjével szemben a legfőbb ügyésznek küldött levele keltezésének napján, szeptember 9-én fegyelmi eljárást indított a Legfőbb Ügyészség. Egyrészt azzal gyanúsítják, hogy megszegte hivatali kötelességét, másrészt, hogy magatartásával sértette vagy veszélyeztette az ügyészi hivatás tekintélyét, írja a 24.
Frissítés: "a nyilvánosság előtti cáfolat a folyamatban lévő ügyekre tekintettel jelenleg nem lehetséges"
Az alábbi reagálást küldte portálunknak a Legfőbb Ügyészség a fenti cikkben megjelentekre, kérve annak teljes terjedelmű, változtatás nélküli közlését:
Dr. Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője 2026. június 08-án benyújtotta a lemondását a legfőbb ügyésznek. Ennek a tényét, valamint a Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos szakmai álláspontját a Legfőbb Ügyészség 2026. június 11-én kiadott sajtóközleménye tartalmazza, amelyet változatlanul irányadónak tekintünk. (https://ugyeszseg.hu/a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-fougyesze-lemondasarol/)
A Legfőbb Ügyészség határozottan visszautasítja a lemondott főügyész alap nélküli vádaskodását. Fürcht Pál a lemondásában tényszerűen valótlanságokat állított az ügyek politikai befolyásolásáról, amelyek nyilvánosság előtti cáfolata a folyamatban lévő ügyekre tekintettel jelenleg nem lehetséges. A büntetőeljárásról szóló törvény az eljárásban résztvevők jogainak, a személyes és más védendő adatok, továbbá a büntetőeljárás eredményességének védelme érdekében szigorú szabályokat tartalmaz a nyilvánosság tájékoztatásának rendjéről és annak korlátairól a folyamatban lévő büntetőügyekben. Az ügyészségnek akkor is ezen szabályok betartásával kell eljárnia, ha más azokat megszegi.
A volt főügyész a valós tényeken alapuló szakmai iránymutatás helyett a saját, tényektől független, szubjektív meggyőződését akarta érvényesíteni az általa megjelölt ügyekben. A 444.hu megírta, hogy fegyelmi eljárás indult vele szemben. A Legfőbb Ügyészség a valótlan vádaskodásokkal teli lemondás ismételt sajtó elé tárását az erre adott reakciónak tekinti.
Visszautasítjuk továbbá az ügyvédi hivatásrendhez méltatlan, szakmaiságot nélkülöző, ügyészséget lejárató megnyilatkozásokat is.
Ahogyan azt már többször is jeleztük, az ún. aranykonvoj ügy kapcsán a legfőbb ügyész kinyilvánította és írásban is utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Ugyanez irányadó bármely más, ügyészségi nyomozási hatáskörbe tartozó ügyre is.
A nyomozások eredményéről tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
Egyben jelezzük, hogy a megjelölt és más ügyeket érintő – a közvélemény félretájékoztatására is alkalmas – integritás sértések miatt a Legfőbb Ügyészség belső vizsgálatot folytat.