A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte az MNB-törvénynek azt a 2016-os módosítását, amely a jegybanki alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban jelentősen megnehezítette volna az adatigényléseket - mondta Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselő az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén, amelyen Kósa Lajost, a Fidesz volt frakcióvezetőjét is meghallgatták. /Bővített hír./
A parlament gazdasági bizottságának akkori elnökeként a törvénymódosítási javaslatot benyújtó Bánki Erik értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért idézték be meghallgatásra, mert értelmezése szerint a vizsgálóbizottságnak nem feladata országgyűlési képviselők tevékenységét értékelni.
Emlékeztetett továbbá: a módosításnak a jegybanki alapítványok gazdálkodásának adatnyilvánosságát korlátozó passzusai soha nem léptek hatályba, mert Áder János államfő normakontrollra küldte a jogszabályt, majd az Alkotmánybíróság döntése után az Országgyűlés már a vonatkozó passzusok nélkül fogadta el a törvényt.
Képviselői kérdésekre válaszolva Bánki Erik közölte, a javaslat igénye és részletes indoklása az MNB-től érkezett, az 1990 óta fennálló gyakorlatnak megfelelően. Bevett gyakorlat volt, hogy a gazdasági bizottság felügyelete alá tartozó állami intézmények a bizottságnak küldték el jogszabály-módosítási kezdeményezéseiket - hangsúlyozta.
Elmondta azt is: azért ő nyújtotta be a javaslatot, mert ő volt akkor a parlament gazdasági bizottságának elnöke, az előkészítő munkát azonban az MNB munkatársai végezték.
Módosítási igényének elküldésekor a jegybank részletes indoklást is adott arról, miért kérte az adatnyilvánossággal kapcsolatos változtatásokat - emlékezett Bánki Erik, aki azonban már nem tudta megmondani, az MNB miért szerette volna az alapítványokat ebben a körben tudni.
Hozzátette, a módosítás azért volt visszaható hatályú, mert ebben a formában érkezett, és így nyújtották be.
A javaslattal kapcsolatban nem egyeztetett a jegybank képviselőivel, és nem kapott utasítást senkitől - mondta Bánki Erik, kijelentve: nem érez felelősséget az ügyben.
Az egykori képviselő kiemelte: egyáltalán nem volt cél, hogy lehetőséget biztosítsanak az MNB-alapítványok jogellenes gazdálkodására, hiszen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) továbbra is ellátta az alapítványok felügyeletét.
Bánki Erik teljesen egyetértett azzal a Sopov Ildikó (Tisza) által említett törvényi rendelkezéssel, hogy az MNB csak saját alapfeladataival és elsődleges céljaival összhangban működő alapítványokat hozhat létre, hozzátette azonban: az ettől való eltérés a kurátorok és nem a parlament felelőssége.
Visszaemlékezése szerint ugyanakkor Matolcsy György gazdasági bizottság előtti éves meghallgatásaiból és az MNB beszámolóiból egyáltalán nem derült ki, hogy a jegybanki alapítványok működésével bármi baj lett volna. A sajtó egy részében "hangulatkeltés" folyt az ügyben, de amíg nem érkezett feljelentés, nem indulhatott nyomozás - jegyezte meg.
(MTI)
