A KSH kedden tette közzé, hogy augusztusban - három hónap visszaesés után - az egy évvel korábbihoz képest a nyers adatok, illetve a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt 21,9 százalékkal nőtt az építőipar termelése.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában azt írta, óriási meglepetést okozott augusztusban az építőipar.

Kiemelte a két építményfőcsoport eltérő teljesítményét: az épületek építésének volumene 9,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeké több mint duplájára emelkedett éves szinten. Szerinte az adatokból arra lehet következtetni, hogy egy egyszeri tényező okozta az augusztusi teljesítményt. Hozzátette, a növekedés két tényezőre vezethető vissza: az alacsony bázis miatt az út és vasútépítés növekvő volumenére, valamint a paksi fenékküszöb építésére.

Ezért szerinte kérdéses, hogy a növekedés a következő hónapokban is fennmaradhat. Úgy vélte, hogy az ágazat teljesítményét rövid távon az építőipar egyes nagyvállalatait jellemző bizonytalanságok, illetve az állami nagyberuházások leállítása fékezni fogja, hosszabb távon viszont az uniós források segíthetik.

Az MBH Bank Elemzési Centrumának közleménye szerint is egyedi tényező, a paksi fenékküszöb építése áll a kedvező augusztusi építőipari adat mögött, így az eredmény nem utal tartós fordulatra az ágazatban.

Hozzátették, hogy a rövid távú kilátásokat továbbra is rontja, hogy az új szerződések volumene 55 százalékkal, a szerződésállományé 11,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Közölték, az év első nyolc hónapjában az ágazat teljesítménye stagnált, és előrejelzésük szerint az év végére valószínűsíthetően negatív tartományba kerülhet.

Jelezték, a lakáspiacon az 550 millió eurós Wekerle Lakásépítési Program élénkülést vetít előre, ugyanakkor az építészeti törvény módosítása miatt a kiemelt lakásberuházások új engedélyeinek 2026 végéig történő elhalasztása fékezheti egyes fejlesztések megvalósulását.

Úgy vélik, hogy az állami beruházások oldalán további átszervezések várhatók, miközben az uniós források felszabadítása középtávon kedvező fejlemény lehet az ágazat számára. A források várhatóan elsősorban közlekedési infrastruktúra- és lakásfejlesztési beruházásokat támogatnak, amelyek érdemibb növekedési impulzust 2027-től adhatnak az építőiparnak - ismertette az MBH Bank Elemzési Centruma.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke is megerősítette, az építőipar augusztusi eredménye mögött egyedi tényezők állnak, a paksi fenékküszöb építése mellett a szeptemberi iskolakezdéssel összefüggő munkákat, az iskolák és bölcsődék kisebb felújításait említette.

A szakszövetség elnöke szerint, az építőipar teljesítménye csökkenő tendenciát mutat, ami arra utal, hogy a folyamatban lévő munkák fokozatosan kifutnak, és az új megbízások megszerzése pedig egyre nehezebb.

Koji László úgy vélte, a jelenlegi helyzetben olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek gyorsan megrendeléseket hozhatnak az ágazatnak. Példaként említette a lakossági, energiamegtakarítást célzó felújításokat, valamint a lakóingatlanokhoz kapcsolódó beruházásokat.