Partnerséget ajánlottak Magyarország jelenlegi és jövőbeli kormányának, valamint demokratikus szereplőinek a "roma büszkeség és méltóság napja" résztvevői szombaton Budapesten.
Oláh József főszervező, a Méltóságot a Romáknak Mozgalom vezetője és alapítója felidézte, hogy a 2022-ben elhunyt Setét Jenő "roma polgárjogi aktivistával" 2013-ban azért szervezték meg először a "roma büszkeség napját", mert fontosnak tartották, hogy a "roma közösségek" maguk fogalmazhassák meg véleményüket a helyzetükről.
 Oláh József, a Méltóságot a Romáknak Mozgalom vezetője, főszervező |
Hangsúlyozta, hogy a rendezvény platformot teremt a "roma hangok megjelenítésére", és annak kifejezésére, hogy a "romák élete is fontos", Magyarország pedig az ő hazájuk is. Szerinte az ország nem lehet sikeres, ha "a roma emancipáció és képviselet kizárólag a roma közösségek ügyének számít".
A szegénységre, a lakhatási nehézségekre és az oktatási, illetve területi szegregációra is felhívta a figyelmet Oláh József. Az uniós fejlesztési források ellenére számos "roma" településrészen továbbra is hiányzik a megfelelő infrastruktúra, a közvilágítás, a járda és a megfelelő hulladékszállítás - mondta. Úgy fogalmazott, hogy "a roma közösségek nem a politikai változások vesztesei, hanem azok aktív résztvevői kívánnak lenni".
Oláh József a nemzetiségi és egyenlőségi jogszabályok felülvizsgálatát, a nemzetiségi kedvezményes mandátum kérdésének rendezését, valamint a "romák" ellen elkövetett sorozatgyilkosságok ügyének újbóli vizsgálatát is sürgette. "Romának lenni nem szociális kérdés, és nem életmód, hanem méltóság" - állította.
A rendezvényen bemutatták a Van egy ajánlatunk - Közös hazát csak együtt építhetünk című kiáltványt, amelyet Kökény Alexandra, a Roma Sajtóközpont gyakornoka olvasott fel.
 Fotók: MTI/Bruzák Noémi |
A kiáltványban a "roma közösségek" képviselői a közös felelősségvállaláson, a valódi döntéshozatali részvételen és a kölcsönös elszámoltathatóságon alapuló együttműködést kezdeményeztek.
Hangsúlyozták: a "roma közösségek" tagjai saját jövőjük és az ország sorsának aktív alakítóiként kívánnak részt venni a közéletben. A "roma szakemberek, értelmiségiek és civil szervezetek" tudásukkal és tapasztalataikkal a szakpolitikai programok kidolgozásától azok végrehajtásán át az eredmények értékeléséig és ellenőrzéséig szeretnének bekapcsolódni a közös munkába.
A megfogalmazók szerint a hazai és európai uniós fejlesztési források felhasználásában az érintett közösségeknek és szakembereiknek is érdemi szerepet kell kapniuk.
A "roma büszkeség és méltóság" napjának programja kora délután a Blaha Lujza téren kezdődött, ahonnan a menet a Nyugati pályaudvar melletti Puczi Béla térhez ment. A felvonulást egy 48 méteres magyar lobogó és egy 25 méteres cigány zászló kísérte.
A szervezők bejelentették azt is, hogy a kezdeményezés folytatásaként havonta tematikus találkozókat tartanak.
 Bódis Kriszta társadalompolitikai stratégiáért és ágazati koordinációért felelős kormánybiztos |
Fleck Zoltán jogász, szociológus a Nyugati pályaudvar mellett felállított színpadon elmondott beszédében az ország felelősségét és a "roma közösségek társadalmi felzárkózásának elmaradását" hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, hogy az ígéretek nem teljesültek, ezért az ellenállás időszakát a követelések idejének kell felváltania. Arra biztatta a résztvevőket, hogy követeljenek emberhez méltó munkát és lakhatást, megfelelő egészségügyi ellátást és oktatást, valamint egyenlő méltóságot és emberi egyenlőséget.
Hozzátette: bár sok jó szándékú ember támogatja a "romák" egyenjogúságának ügyét, a közösségeknek maguknak is aktívan részt kell venniük saját ügyeik alakításában és méltóságuk intézményesítésében. Szerinte a közös fellépés és az együttműködés teremtheti meg egy egységes és szabad Magyarország alapjait.
 |
Beszédet mondott még Szénási Szilvia, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány ügyvezető igazgatója, Szabóné Kállai Szilvia, az AVLA Gyermekekért Innovációs Egyesület vezetője és Rácz Béla, az 1 Magyarország Egyesület társalapítója.
(MTI nyomán)
