A Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsa–Marispusztán található emlékhelyet a Corvin köz legendás parancsnoka, Pongrátz Gergely alapította az 1990-es években, kényszerű száműzetéséből való hazatérése után. Az egykori tanyasi iskolaépület bázisán létrejött, 1999-ben megnyitott múzeum az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely deklaráltan és teljes egészében az 1956-os események bemutatására szakosodott. Állami támogatás hiányában, harminchat év után bezár az '56-os majsai gyűjtemény.

Ez a különleges emlékmúzeum nemcsak egy egyszerű történelmi tárlat, hanem valódi emlékhelyként is működik. A létesítményt Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori legendás főparancsnoka alapította a saját kiskunmajsai birtokán. A „leghíresebb pesti srác” egész életét a szabadságharc emlékének ápolására szentelte, és végakarata szerint ezen a területen is temették el, így a sírhelye is a múzeummal szemközti emlékhelyen emelt kápolnában található, később testvérét, a Corvin közi események másik kiemelkedő alakját, Pongrác Ödönt is itt helyezték végső nyugalomra. A látogatókat közvetlenül a műút mellett egy szabadtéri kiállítás fogadja, ahol egy T–55-ös harckocsi és négy löveg tekinthető meg. Mindegyik haditechnikai eszközhöz részletes eligazító és információs táblák kapcsolódnak, amelyek bemutatják a fegyverek korabeli szerepét. Az emlékhelyet korábban hivatali idejében Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnök is személyesen kereste fel, és rótták le kegyeletüket az ’56-os események hősei és áldozatainak emléke előtt.

Sipos Ferdinand 15 évvel ezelőtt vásárolta meg a Pongrátz Gergely 56-os majsai muzeális gyűjtemény és emlékhelyet, úgy érezte, ez a legbiztosabb módja annak, hogy semmiképpen ne kerüljön rossz kezekbe.

– Mindig is úgy gondoltam, hogy ez túl fontos a nemzeti emlékezet számára ahhoz, hogy magántulajdonban legyen. Ugyanúgy állami tulajdonban lenne a helye, mint a monoki Kossuth-emlékháznak vagy a nagycenki Széchenyi-mauzóleumnak. Az állam viszont késlekedett, nem látta meg benne sem a felelősségét, sem a lehetőséget. Pedig hatalmas lehetőség rejlik benne, 1956 sokkal közelebb van hozzánk időben, mint 1848, sokkal több üzenete lenne a számunkra, sokkal többet tudna mondani a mai fiataloknak. Azt is elmondta, információi szerint 2025 októberében Orbán Viktor miniszterelnök utasította Lászár János akkori építési és közlekedési minisztert, hogy menjen el Kiskunmajsára és tárgyaljon az '56-os emlékhely sorsáról, mert a kormány kész erőforrást áldozni arra, hogy az emlékhely méltó körülmények között legyen, később azonban senki nem jelentkezett a kormány részéről.

Szabadi István, a Mi Hazánk Mozgalom kiskunhalasi országgyűlési képviselője hivatalos parlamenti indítványban is sürgette az állam azonnali közbeavatkozását és az intézmény megmentését. A politikus arra figyelmeztetett, hogy a forradalom és szabadságharc tárgyi örökségét felvonultató gyűjtemény a bezárás szélére sodródott, miután fenntartása hosszú évek óta teljesen megoldatlan a hazai közgyűjteményi szférában. Szabadi István parlamenti felszólalásában és közösségi oldalán közzétett nyilatkozatában rávilágított: az intézmény jelenleg kritikus helyzetben van, mivel éveken keresztül sem központi állami forrásból, sem a helyi önkormányzattól nem kapott érdemi működési támogatást. Az üzemeltetést végző alapítvány és a család tagjai idáig kizárólag saját erőforrásaikból, adományokból és korlátozott jegybevételekből próbálták fenntartani a komplexumot, ám a megemelkedett rezsiköltségek és a karbantartási igények mára felemésztették a tartalékokat.

A kiskunmajsai ’56-os muzeális intézmény helyzete kapcsán Szabadi István egy szélesebb körű strukturális problémára is felhívta a figyelmet. Rámutatott, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedek kormányainak adóssága, hogy a nemzet fővárosában, Budapesten a mai napig nem jött létre egy önálló, dedikált 1956-os Emlékmúzeum. Bár az 1956-os narratíva több kiállítótérben (például a Terror Háza Múzeumban vagy a Nemzeti Múzeumban) megjelenik, önálló, a szabadságharc teljes katonai és politikai kontextusát bemutató központi intézmény nem létezik Budapesten.

A Mi Hazánk képviselője szerint éppen emiatt lenne fontos a meglévő, Pongrátz Gergely által alapított vidéki szellemi és tárgyi örökség megóvása. Az állami tulajdonba vétel nemcsak a kiskunmajsai bázis megmenekülését jelentené, de egyben méltó elismerése is lenne az alapító parancsnok munkásságának.

Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke 2026. június 24-én intézett kérdést Magyar Péter miniszterelnökhöz „Hajlandó-e az ország egyetlen ’56-os gyűjteményének működési támogatására vagy állami kezelésbe vételére? címmel a parlamentben. Novák Előd a miniszterelnöknek címzett kérdésében elmondta, hogy ő maga országgyűlési képviselőként 2010-től éveken keresztül nyújtott be költségvetési módosító javaslatokat a múzeum állami támogatása érdekében, de az akkori parlamenti többség mindig leszavazta azokat.

Végül 2015-ben az épületet a Magyar Honvédség felújította, de működési támogatást nem adtak, azt csak a kiskunmajsai önkormányzattal kötött együttműködési megállapodással sikerült úgy-ahogy biztosítani. Majd 2019-ben, az önkormányzat felmondta ezt a megállapodást, és megszüntették a működési támogatást. Azóta egyre nehezebb helyzetben van a múzeum, és már azon gondolkodik a tulajdonos, hogy elfogadja a vételi ajánlatot, amelyet nemrég kapott. Ezért sürgősen szükség volna a múzeum működésének állami támogatására, vagy akár állami tulajdonba vételére.

A Mi Hazánk kezdeményezésére Tarr Zoltán miniszter megbízásából Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkára adott írásbeli választ július 9-én. A minisztérium válaszában kifejtette: az intézmény közérdekű muzeális gyűjtemény szakmai besorolással 2004-ben kapott működési engedélyt, gyűjtőköre az 1956-os forradalomhoz és azok résztvevőihez kapcsolódó tárgyi emlékekre és dokumentumokra terjed ki, gyűjtőterülete országos. Fenntartóként az ’56-os Történelmi Alapítvány került bejegyzésre. A jelenlegi fenntartó, a Pongrátz Gergely ’56-os Közhasznú Alapítvány nem kezdeményezte a működési engedély módosítását. A kiállításban ma is láthatók a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum által kölcsönadott műtárgyak, erre vonatkozóan az alapítvány érvényes kölcsönzési szerződéssel rendelkezik.

– „Meggyőződésünk, hogy a múzeum tevékenysége méltó az állami támogatásra, és meg fogjuk vizsgálni, hogy milyen módon kapcsolódhat a hazai közgyűjteményi hálózathoz” – írta válaszában a minisztérium államtitkára.

Az '56-os majsai emlékhely épületének tulajdonosát idén júniusban megkereste egy közvetítő azzal, hogy a megbízója megvásárolná a létesítményt a körülötte fekvő területekkel és a teljes, másfél évtized alatt összegyűjtött kiállítási anyaggal együtt.

– Bizonytalan voltam, hogy annyi hiábavaló küzdelem után eladjam-e vagy folytassam; végül arra jutottam, hogy az eladás mellett döntök, mert se időm, se erőm nincs már ennek a folytatásához. Vételárként pedig annyit kértem, amennyibe ez az egész nekem az elmúlt 15 év során mindenestül került. Rövid gondolkodás után elfogadták az ajánlatot – mondta el Sipos Ferdinánd, aki az adásvételi szerződésben szeretett volna garanciákat kikötni arra vonatkozóan, hogy a vevő változatlanul őrizze meg a kegyhely jellegét, és gondozza tovább Pongrátz Gergely eszmei örökségét. A vevő azonban elzárkózott a garanciavállalástól, és szabad kezet akart az ingatlan további hasznosítását illetően. Mivel az idő előrehaladtával semennyit sem közeledtek egymáshoz az álláspontok, Sipos Ferdinánd végül felállt a tárgyalóasztaltól.

– Mindez újra megerősített abban, hogy az ideális tulajdonos csak a magyar állam lehetne. Időközben Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben botrányosnak minősítette, hogy az állam nem támogatja a majsai emlékhelyet. Ezért levelet írtam a miniszterelnöknek, hogy fontos lenne a magyar államnak átvennie az emlékhelyet, hogy az ne legyen a politika martaléka. Sajnos azonban választ nem kaptam. Nagy elfáradtam ebben a hosszadalmas szélmalomharcban. Úgy látszik, sehogyan nem tudunk dűlőre jutni a kormányokkal: sem a korábbival, sem a mostanival. Ezek szerint a nemzet hőseinek sírja nem a magyar állam ügye, azt bárki megveheti, az államot nem érdekli. Egy ki tudja honnan érkező új tulajdonos holnap akár orosz katonákkal is vodkázhat a sírokon? Október 23-án a 70. évfordulóval az '56-os majsai gyűjteményt és az emlékhelyet bezárjuk – közölte Sipos Ferdinánd.

(hvg nyomán)