Az ominózus megbeszélésen Németh állítása szerint még részt vett Kovács János vezérőrnagy, a katonai hírszerzés és elhárítás akkori vezetője is. Németh állítása szerint a honvédelmi miniszter a megbeszélésen átadott neki három darab eredeti, kézzel írt és aláírt ügynöki jelentést, amelyekben Orbán Viktor által tett, a zalaegerszegi katonaévei során katonatársai magatartására, továbbá politikai, szexuális, vallási stb. irányultságára vonatkozó megállapítások voltak.

Németh Miklós állítása szerint az ügynöki jelentés szerzőjének személyét, a kézírás és az aláírás valódiságát nem állt módjában ellenőrizni, bár Orbán Viktor kézírását és aláírását felismerni vélte. Az iratokat visszaadta a honvédelmi miniszternek, azokból másolatokat sem őrzött meg. Az erről szóló feljegyzésben, amit idén márciusban ügyvédi letétbe helyezett, Németh azt írta: bízik abban, hogy valahol ezek az iratok még megtalálhatók, és idővel eljutnak a nyilvánossághoz, mert fontosnak tartja, hogy a mindenkori magyar nyilvánosság is tudomást szerezzen ezek tartalmáról.

Egyebek mellett ez derül ki Panyi Szabolcs Barátság extrákkal – Putyin szolgálói és szolgálatai Magyarországon című, hamarosan megjelenő könyvéből. A könyvről a szerző Friderikusz Sándor podcast műsorának Magyarország orosz fogságban? című adásában beszélt.

Panyi Szabolcs a podcastban beszámolt arról, hogy most szeptemberben Németh Miklós átadta a fent említett feljegyzéseket az Állambiztonsági Levéltárnak. „Ott volt a levéltár vezetése, illetve ott volt még ennek a speciális új bizottságnak a vezetője, Rainer M. János történész is. Németh Miklós arra várt, hogy meglegyen a törvényi feltétele annak, hogy ezek az iratok nyilvánosságra kerülhetnek. Az új parlament most szeptemberben fogadta el azokat a törvényeket, amik ezt az eddiginél sokkal nagyobb aktanyilvánosságot biztosítják. Ekkor azt látta Németh Miklós, hogy átadhatja ezeket” – mondta Panyi Friderikusznak.

A podcastban több elmélet is elhangzott arra vonatkozóan, hogy mi állhatott Orbán Viktor oroszbarát politikai fordulata mögött. Ezzel kapcsolatban Panyi azt mondta: „egyikről sem lehet teljes bizonyossággal kimondani, hogy igaz vagy hamis, de szerintem azért közelebb kerültem a megoldáshoz, mint amit korábban bárki fel tudott ezzel kapcsolatban mutatni.”

A műsorban elhangzott, hogy Németh Miklós elmondása szerint 2013-as halála előtt néhány hónappal megkérdezte Kárpátit, mi lett az Orbán Viktorhoz kapcsolódó iratokkal. Állítása szerint Kárpáti azt mondta neki, hogy Stefán Géza őrizte őket. Ahogy az Panyi Szabolcs könyvéből is kiderül, Stefán Géza a rendszerváltás és a posztkommunista időszak leghosszabb ideig hivatalban lévő, egyben legrejtélyesebb és legbefolyásosabb titkosszolgálati vezetője volt. Elvégezte a moszkvai Dzerzsinszkij Főiskolát (a KGB-akadémiát), hadtudományi doktori értekezését pedig a NATO elleni dezinformációs technikákról írta.

1989-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) állambiztonsági helyetteseként ő irányította a rendszerváltás tömegdemonstrációinak – köztük Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének – titkosszolgálati megfigyelését és ügynökhálózatát. 1994-től egészen 2009-ben bekövetkezett haláláig Stefán a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) főigazgatója volt – ez idő alatt négy honvédelmi minisztert és öt miniszterelnököt szolgált ki. Panyi Szabolcs állítása szerint Stefán Géza halálának másnapján a páncélszekrényéből eltűntek az addig ott őrzött iratok. „Azóta is ez a magyar félnyilvánosság egyik legnagyobb rejtélye, hogy a Stefán-féle magánirattár hol lehet” – tette hozzá Panyi.

Orbán Viktor mindvégig következetesen tagadta az állambiztonsági együttműködést, hangoztatva, hogy a kommunista hatóságok megpróbálták beszervezni, de minden kísérletnek ellenállt. A könyv írásakor Panyi Szabolcs megkeresésre Havasi Bertalan sajtófőnök közölte: Orbán Viktort a kommunista titkosszolgálatok megfigyelték, nem beszervezték. A sajtófőnök a Stefán-féle és az egyéb terhelő iratokról szóló állításokat határozottan „FAKE NEWS”-nak nevezte.

A HVG hetilap 2015-ben írt arról, hogy 1998-ban már felbukkant egy 6-os karton Orbán Viktor nevével, amit az állambiztonsági szervek a hálózat tagjairól vezettek. Ennek azonban csak az első oldala került elő, így az ezen nem látható, hogy sikerült-e beszervezni a fiatal Orbánt. Egy másik dokumentációból az derült ki, hogy ezt 1982-ben a III/III-as főcsoportfőnökség megpróbálta, de letett róla.

A hetilap szerint a katonai titkosszolgálat (III/IV-es csoportfőnökség) ma is elérhető dokumentumai között viszont megvan Orbán Viktor úgynevezett „A” kartonja. Ebből annyi derül ki, hogy a fiatal Orbán Viktor a sorkatonai szolgálata idején Zalaegerszegen egy elhárító őrnagy közvetlen társadalmi kapcsolata volt 1981. október 20-tól a leszereléséig. A katonai titkosszolgálat a társadalmi kapcsolatait nem beszervezte, hanem megbízta. Ők általában szóban jelentettek, így ezeknek kevés nyoma van. Az úgynevezett társadalmi kapcsolatokat a katonai elhárításnál információforrásnak használták, nem szervezték be őket ügynöknek, és erre vonatkozó „B”, azaz beszervezési- és „M” munkadosszié sem készült róluk, és nem szerepelnek a BM állambiztonsági nyilvántartásában, 6-os kartonjuk sincs.

(Telex)