Az ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint a Tisza Párt politikájában nem fedezhető fel önálló, következetes Európa-kép. Magyar Péter magatartását szembeállította Robert Fico szlovák miniszterelnök és Rumen Radev bolgár politikus álláspontjával. Schiffer szerint mindketten egyértelműen elutasítják az ukrajnai háború további finanszírozását, valamint az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok teljes felszámolását. Úgy vélte, a magyar miniszterelnök ezzel szemben nem rendelkezik világosan meghatározható külpolitikai elképzelésekkel.

Ez egy projektpárt, egy projektminiszterelnökkel, akinek annyi volt a dolga, hogy eltakarítsa az előző miniszterelnököt és annak a pártját – fogalmazott.

Schiffer szerint a Tisza egyik alapvető problémája, hogy nem rendelkezik a társadalomba beágyazott pártszervezettel, és hiányoznak belőle azok a visszacsatolási mechanizmusok, amelyek a hagyományos politikai pártok működését jellemzik.

Álláspontja szerint a Tisza parlamenti frakcióját sem közös eszmerendszer vagy politikai vízió tartja össze, ezért a kormány politikáját jelentős részben külső szereplők és médiatermékek befolyásolják.

Bár a Fidesz súlyos vereséget szenvedett, az ukrajnai háború kérdésében a magyar társadalom többsége továbbra is Orbán Viktor álláspontjával ért egyet – véli Schiffer. Szerinte Magyar Péter a kampány során tudatosan kerülte az egyértelmű állásfoglalást ebben a kérdésben, mert a Tisza szavazói között is jelentős számban voltak olyanok, akik ellenezték Ukrajna további támogatását.

Schiffer úgy vélekedik, hogy Magyar Péter ezért politikai kockázatot vállalna, ha a német kancellár oldalán nyíltan elkötelezné magát az ukrajnai háború további finanszírozása mellett. „Az a veszély fenyegeti a Tiszát, hogy abban a pillanatban minden, amit a Fidesz-kampány állított április 12-e előtt, hirtelen meg fog elevenedni” – figyelmeztetett.

A volt országgyűlési képviselő szerint ennek különösen akkor lehetnek súlyos belpolitikai következményei, ha a választók gazdasági és jóléti várakozásai sem teljesülnek.

Schiffer beszélt arról is, hogy a Tisza Párt szervezeti gyengesége miatt a kormányoldali politikai térben a hagyományos pártstruktúrák helyét részben a sajtó vette át. A Telexet, a 444-et és az RTL-t említve azt állította, hogy ezek a médiumok jelentős befolyást gyakorolnak a kormány politikájára, politikai elvárásokat közvetítve a Tisza-kormány felé.

Ezek politikai nyomásgyakorló csoportok, és nem sajtószervek – jelentette ki.

Schiffer szerint a miniszterelnök személyes meggyőződései – amelyek szembeállítják az identitáspolitikai mozgalmakkal, illetve a hagyományos baloldallal – és a politikai hátországának elvárásai között jelentős feszültség húzódhat, amely többek közt az Országházban készült videójának megítélésében is kiütközött.

Magyar Péter viselkedése több ponton ízléstelen volt, és az ezzel kapcsolatos kritikák megalapozottak, tette hozzá. Úgy véli, hogy a parlament épületében egy hivatalban lévő miniszterelnöknek akkor is méltóságteljesen kellene viselkednie, ha egyébként személyesen nem ért egyet a videót bíráló közéleti szereplőkkel.

Szerintem ez a viselkedése is hozzáírható a többihez, ami azt húzza alá, hogy képtelen egyszerűen felnőtt ember módjára viselkedni – mondta.

Schiffer szerint Magyar Péter feltűnően sok időt fordít arra, hogy újságírókkal, elemzőkkel és politikai ellenfelekkel vitatkozzon az interneten.

Engem az is rettenetesen érdekelne, hogy Magyarország miniszterelnökének időmérlegében az influenszerkedés hány százalékot tesz ki, és mikor méltóztatik, mondjuk, kormányozni – fogalmazott.

Schiffer felidézte, hogy amikor országgyűlési képviselőként egyszer felkereste Orbán Viktort az irodájában, a miniszterelnök asztalán nagy mennyiségű angol nyelvű politikatudományi szakirodalmat látott. Úgy vélte, hogy Orbán a 2014-es tusnádfürdői beszédében megfogalmazott illiberális államkoncepció kidolgozásához is felhasználhatta ezeket az olvasmányokat. Gyurcsány Ferencről pedig azt mondta, hogy bár politikai működése sok szempontból bírálható, miniszterelnökként ő is törekedett a különböző vélemények megismerésére.

Schiffer szerint Orbánnak és Gyurcsánynak is „megvolt az a képessége, hogy próbált magához vonzani új megközelítéseket, információkat”.

Hangsúlyozta: bár a közösségi média globálisan is átalakította a politikát, azért a világ jelentős részén a vezetők továbbra is komoly stratégiai kérdésekkel foglalkoznak, és nem kizárólag a közösségi médiás jelenlétre építik politikájukat.

Jürgen Habermas német filozófus nyilvánosságelméletére utalva arra figyelmeztetett, hogy a magánéleti kérdések előtérbe kerülése és a közéleti vita kiüresedése hosszabb távon a demokratikus intézményrendszert is veszélyeztetheti.

Schiffer András az Orbán Áron ellen indult büntetőeljárásról szólva felidézte a volt miniszterelnök testvére és Héj Dávid között a Karmelitában folytatott beszélgetésről készült hangfelvételt, amely 2024 szeptemberében került nyilvánosságra. „Hát az már akkor azért nyomozásért kiáltott” – jelentette ki.

Schiffer szerint a felvétel alapján indokolt volt annak vizsgálata, hogy milyen szerepet játszottak Orbán Áron vállalkozásai a Magyarországra érkező vendégmunkások foglalkoztatásában. Az ügyvéd azonban úgy vélte, hogy a történet jelentősége túlmutat az esetleges büntetőjogi felelősségen.

Az egész NER-nél vagy az Orbán-kormánynál az szerintem morálisan és politikailag is feloldhatatlan, hogy egyfelől politikai tőkét kovácsol abból, hogy egyébként helyesen megálljt parancsol az ellenőrizetlen bevándorlásnak, de közben pedig kifejezetten inspirálja a vendégmunkásáradatot, a vendégmunkásimportot – fogalmazott.

Schiffer szerint a korábbi kormány a migrációellenes retorikával párhuzamosan olyan gazdaságpolitikát folytatott, amely a külföldről érkező, alacsonyabb bérigényű munkavállalók alkalmazásának kedvezett.

Úgy vélte, hogy ez a gyakorlat ugyanazokat a globális munkaerőpiaci folyamatokat erősítette, amelyeket a Fidesz korábban Soros „Györgyhöz” és a nemzetközi nagytőkéhez kapcsolva bírált.

(Index nyomán)