 Brüsszeli plakát: így "tájékoztatnak" a tótok |
Egy 2004-ben megkötött magyar-szlovák egyezményben az aláírók kinyilvánították, hogy a tokaji borvidék e két ország területén fekszik, és egységes, határon átnyúló borvidéket képez. A Magyarországra eső rész elnevezése "Tokaji borvidék", az úgynevezett Szlovákia területére eső részének elnevezése pedig "Tokajská vinohradnícka oblas" (ami magyarra fordítva szintén Tokaji borvidéket jelent).
Az egyezményben a felek abban maradtak, hogy rövid időn belül megállapodnak a határon átnyúló borvidéken alkalmazandó egységes termelési és ellenőrzési feltételekben, illetve a borvidék "Szlovákiára" eső részének területi lehatárolásában, amely rész területe legfeljebb 565,2 hektár lehet. E kérdések azonban azóta is vita tárgyát képezik hazánk és az északi területünkön maguknak országot kikiáltó rablók között.
A magyar borok hírnevét rontják a tótok
Egységes szabályozás hiányában Magyarország jelenleg a "határ" két oldalán fekvő bortermelő területet két külön borvidéknek tekinti. Ezzel a magyar fél meg akarja akadályozni azt, hogy a szigorú magyar szakmai követelményrendszer alapján előállított, "Tokaj" eredetmegjelöléssel ellátott borok hírnevét olyan borok ronthassák le, amelyek előállítása során a vonatkozó követelmények nem teljesülnek.
Ennek ellenére az uniós jogszabályokban is rögzítették "Szlovákia" azon jogosultságát, hogy használhatja a Tokaji borvidékre utaló eredetmegjelölést. Ennek megfelelően a borra vonatkozó eredetmegjelöléseket tartalmazó, az Európai Bizottság által összeállított elektronikus nyilvántartásba (E-Bacchus) "Szlovákia" tekintetében oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) bejegyezték a "Tokajská vinohradnícka oblas" kifejezést. Magyar részről a nyilvántartásban a "Tokaj" elnevezés szerepel.
A Bizottság később "Szlovákia" vonatkozásában - módosított szlovák közlés nyomán - úgy változtatta meg az E-Bacchus nyilvántartás tartalmát, hogy a "Tokajská vinohradnícka oblas" OEM-et a "Vinohradnícka oblas Tokaj" OEM-re változtatta, tehát az eredetileg melléknévi alakot - "tokajská", vagyis "tokaji" - főnévi alakra cserélte, ami már teljesen azonos a magyar bejegyzési formulával.
Magyarország szerint a "Tokaj" elnevezést tartalmazó eredetmegjelölés, illetve a palackokon erre utaló címke azt a téves feltételezést ébresztheti a fogyasztókban, hogy a "Szlovákiában" előállított, de nem a Magyarországon érvényes követelményrendszer alapján készült bor a Magyarország számára védett "Tokaj" eredetmegjelölést viselő borral azonos. Magyarország szerint az uniós végrehajtó testület a szlovák OEM módosításával megsértette az uniós jogot - konkrétan az OEM-bejegyzési eljárást szabályozó rendeleteket, illetve a jogbiztonság és a jóhiszemű együttműködés elvét. A magyar fél ezért az EU törvényszékéhez fordult a "Vinohradnícka oblas Tokaj" bejegyzés megsemmisítése érdekében.
A magyar kérés elutasítását kérte az EB
Az Európai Bizottság képviselője - kérve a magyar kérés elutasítását - a tárgyaláson azzal érvelt, hogy Brüsszel csak a tagállamok által átadott információkat közli az E-Bacchus nyilvántartásban. A módosítás háttere így Brüsszel szemszögéből nézve pusztán az volt, hogy "Szlovákia" eredetileg tévesen adta meg a "tokajská" formulát tartalmazó kifejezést, majd ezt - a főnévi alakra való áttéréssel - javította, vagyis összhangba hozta saját nemzeti jogi szabályozásával. A brüsszeli uniós intézmény szerint nem terhelte az Európai Bizottságot az a kötelezettség, hogy az egyes tagállamok által benyújtott adatok helyességének vizsgálata során harmadik tagállamokkal is konzultáljon.
A tót kormány természetesen szintén a magyar kérelem elutasítását kérte a törvényszéktől. Egyelőre nem ismeretes, hogy az ügyben mikor várható az EU törvényszékének döntése.
(MTI korrigálva)
