A Kuruc.infón megjelent cikkek "Valóban ellenfele lehet Irán az Egyesült Államoknak?" kapcsán óriási vita alakult ki, ami, mint hozzászólásomban írtam, örvendetesen emeli a radikális nemzeti oldal gondolkodási színvonalát és informáltságát.
A kavitációs torpedó körül külön vita alakult ki, és ahogy ezt német, angol honlapokon is észrevettem, ezeket a torpedókat ma is nagy homály fedi. Sokan a hozzászólók közül nem hitték el, és kétségbe vonták, hogy Irán rendelkezik-e ezekkel a torpedókkal.
Körülnéztem a neten és angol meg német nyelvű információkat találtam. Sőt, találtam nagyfelbontású képet is a torpedó orráról, ami tulajdonképpen generálja a szuperkavitációs effektust és ezen keresztül azt a torpedó körüli burkot, ami megengedi, hogy a torpedó teste körül légüres tér keletkezzen. Így a súrlódás nem a torpedó acél teste és a víz között jön létre, hanem egy légüres buborék és a tengervíz között. Lényegesen csökkentve ezzel a súrlódási tényezőt lehetségessé válik sokkal magasabb sebesség elérése. Az első változat, amit a 60-as években fejlesztettek ki egy kijevi hidrodinamikai kutató intézetben, Ukrajnában, 200 csomós, 370 km/h sebességgel tudott haladni célpontja felé. Azóta a különböző szakmai viták 800 km/h (nem ellenőrizhető) sebességeket említenek meg.
Mivel nem vagyok a terület szakértője, csak általános műszaki ismereteim alapján tudom a különböző honlapokon talált információkat értelmezni. Nyelvtudásom és időm a magyar barátaim rendelkezésére bocsátva, fényképekkel együtt mindent összeollóztam és lefordítva közreadom. Megjegyzem, hogy a közreadott fényképeken kívül mást nem találtam a neten.
VA-111 Shkval

Oroszul a (шквал - squall) torpedót és összes leszármazottját szuperkavitációs torpedónak nevezik (angol kereső szakszó: supercavitating torpedo, német kereső fogalomként: Superkavitierende Unterwasserlaufkörper (vagy Barracuda), amit a német cég Diehl BGT Defence Überlingen, a Bodensee partjáról, fejlesztett ki és termékét 2005-ben hozta nyilvánosságra ).
A műszaki egyetemeken, a folyadékok mechanikája szakterületen, tanítják a kavitáció problémáját, hisz ez a nagy sebességgel folyó folyadékok egyik nemkívánatos jelensége. Hosszú időn keresztül működő turbinák lapátjainak, háta mögött, a nagyobb kerületen fekvő lapátoknál jól megfigyelhető e jelenség negatív hatása. Ebben a zónában keletkeznek, a nagy folyási, nem lamináris sebességnek köszönhetően olyan légüres (értsd: magas vákuum) buborékok, melyek rövid időre rátapadnak a turbina lapátjára, aztán onnan leszakadva kicsípnek ennek anyagából egy kis darabkát. Ezek a kis darabkák idővel - sok lúd disznót győz alapon - a turbinalapátok tetemes károsodásához vezetnek. A kicsipkedett lyukak szemmel is jól láthatóakká válva rohamosan kezdenek gyarapodni számban és nagyságban. Ebből a leírásból is érzékelhető, hogy a légüres buborékok milyen nagyságú vákuummal rendelkeznek, hogy leszakadásukkor képesek kicsípni az acél turbina lapátról egy kis fémdarabot. Ezt a jelenséget nevezik kavitációnak.
A kijevi hidrodinamikai intézetben ezt a jelenséget használták ki, hogy a torpedó csúcsán elhelyezett „orral” ilyen kavitációs burkot állítsanak elő a torpedó teste körül. A kavitációs hatás 180 km/h sebesség fölött áll elő. Tehát a kutatóknak meg kellett találni a torpedó hajtóművének teljesen új koncepcióját, ami a propelleres meghajtás helyett pl. rakéta meghajtással volt csak lehetséges. Ezen a nem kis, és egyáltalán nem mellékes részlet fölött is vitatkoznak a különböző portálokon hozzászóló szakemberek. Nehezen tudják elképzelni, hogy miképp működik a víz alatt egy rakétahajtómű.
A VA-111 Shkval adatai
Hossza: 8,2 m
Átmérője: 533 mm
Súlya: 2700 kg
Hatótávolság: 11 km
Sebessége: 100 m/s
Indulási sebesség: 50 csomó, 93 km/h
Robbanótöltet: 2–5 kT nukleáris fej vagy 210 kg nagyhatású robbanóanyag
Mielőtt a VA-111 fő hajtóműve beindulna, azelőtt 8 kis starthajtómű begyorsítja a torpedót a szuper kavitáció elérésének sebességi határához. A torpedó orrában elhelyezett gázkilökő nyílások szerepe a szuper kavitáció létrehozása. A torpedó kilövése után, erről egy vékony kábel tekeredik le (az új Shkval 15 és 15 B változatoknál) és a kilövő hellyel így végig direkt kapcsolatban marad. Ugyanakkor, ahogy ez a fotóról is látható, a torpedó csúcsán elhelyezkedik egy állítható disznó-orrhoz hasonló alkatrész, aktuátor, mellyel irányítani tudják a torpedót, le-fel, jobbra-balra ill. minden köztes irányba. Ezekkel a torpedókkal a szovjet tengerészet behozta azt a hátrányát, amely a zajos tengeralattjáróikból adódott. Hisz amennyiben az ellenfél felfedezte őket hamarabb, és kilőtte feléjük a lassú torpedóját, amit már az oroszok is tudtak észlelni, nekik még mindig volt idejük kilőni a szupersebességű torpedójukat, amely hamarabb célba ért, mint az ellenfél lassú torpedója. Ezekkel a VA-111-es, nukleáris töltetű torpedókkal a Szovjetunió tengerészete képes volt ellenséges anyahajó rajokat egyetlen torpedóval megsemmisíteni, áll a német portálon. A torpedón egyéb részleteket is meg kellett oldani, mint pl. a vezérlés alatt bekövetkező víznyomás különbségekből adódó burokvastagság változását. Arra kellett törekedni, hogy a burok nehogy leszakadjon (értsd: megszűnjön), amennyiben a torpedót pl. gyorsan lefele kellett irányítani, aminek következtében a víz nyomása nőtt és a burok vastagsága csökkent. Ennek a torpedónak, a tengeralattjárók legénysége között, az a szörnyű rossz híre van, hogy kivédhetetlen. Az irányítható szuperkavitációs torpedó viszont a nem irányítható szuperkavitációs torpedókat is fel tudja kutatni és ki tudja iktatni.
A Szovjetunió összeomlása után ezeket a torpedókat felkínálták eladásra is. Így kijutott az „ellenséghez" is jó néhány példány. Rakéta hajtóműve hidrogén peroxiddal és kerozinnal működik. 1,5 tonna hidrogén peroxidot és 500 kg kerozin üzemanyagot visz magával. Jelenlegi szuperkavitációs torpedók, több forrás szerint is, elérték az 560 km/h sebességet.
Kémkedés
Az amerikai tengerészet egyik titkosszolgálati tisztjét, Edmond Pope kapitányt, 2000-ben letartoztatták és vád alá helyezték a Shkval fegyverrendszer miatti kémkedés ügyében. Putyin elnök megbocsátott neki, amint később kiderült, hogy a kapitánynak csontrákja van.
Van-e Iránnak szuperkavitációs torpedója?
Igen van! Hoot a neve, ami perzsául: حوت; Whale-t jelent. 360 km/h sebességgel halad és a Nagy Próféta hadgyakorlat alatt 2006 április 2-3 között tesztelték le sikeresen, szétlőve egy hadgyakorlati tengeralattjárót (egy dummy-t). A hivatalos iráni hírközlő szervek szerint a Hoot torpedót az Islamic Revolutionary Guards Corps (سپاه پاسداران انقلاب اسلامی) fejlesztette ki. Rossz nyelvek szerint a VA-111 Shkval lett lemásolva a reverse engineering módszereivel. (Reverse Engineering a műszaki másolás elegáns neve.)
Az információkat összegyűjtötte és lefordította:
Dr. Ing. Sebestyén István
Zürich, Svájc
2012. január 15.