A moldvai Pusztinában húsvétvasárnap magyar nyelvű szentmisét celebráltak, amelyet nagy diplomáciai sikerként könyvelt el az esemény hátteréről nem sokat tudó magyarországi és erdélyi sajtó. A Szent István-templom kapujához ezúttal is őrt állított az elrománosítás ügyét szolgáló helybeli plébános. A pusztinaiakat minden eszközzel igyekeztek eltántorítani a misén való részvételtől, nem volt harangozás, az eseményt a helyi pap előzőleg nem hirdette ki. A szentmisén részt vett Füzes Oszkár, hazánk bukaresti nagykövete. 

A pusztinai Magyar Ház (Fotó: archív)
A Jászvásári Zsinat 2004-ben úgy határozott, hogy a pusztinai Szent István-templomban csak a Moldván kívülről odalátogató vendégek vehetnek részt magyar nyelvű szentmisén. De ők is csak akkor, ha visznek magukkal papot. S ezenkívül előre engedélyt kell kérni a pusztinai plébánostól. Arról nem szól a zsinati döntés, hogy harangot is vigyenek magukkal, s ezért aztán a helybeli janicsár papok mindig letiltják a magyar misére hívó harangszót. 
Végül is szentmisét a nemrégiben átadott Pusztinai Magyar Házban, pontosabban Közösségi Házban is lehetne celebrálni. Ám a románul Sediu Sociálnak nevezett intézmény furcsa, nem tudni, kik által kiötlött házszabálya értelmében ott vallási tevékenységet folytatni nem szabad. Magyarra lefordítva: nehogy valakinek eszébe jusson magyar nyelvű szentmisét tartani, vagy azon részt venni a helybeli janicsár plébános megkerülésével. S hogy mennyire a magyar mise ellen van kiélezve a tiltás, arra bizonyíték, hogy húsvétkor az épület falai között keresztelői lakomát ültek. 
Az más lapra tartozik, hogy az idén húsvétkor a magyar misére áhítozók nem voltak ráutalva a Magyar Ház vendégszeretetére, mert Berszán Lajos, a Gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium alapítója, lelkész-igazgatója – amint azt a Duna TV-nek nyilatkozva elmondta – egy kis diplomáciával és mosollyal a pusztinai plébánosnál elérte, hogy húsvétvasárnap legyen magyar nyelvű szentmise Pusztinában. A misére valóban sor került, s másnap az anyaországi és az erdélyi lapok hatalmas sikerről áradoztak. 

Augustin Benchea (Fotó: archív)
Sikerről azonban nem beszélhetünk, mert a húsvétvasárnapi szentmise áhítatát megkeserítette sok olyan történés, amelyről a tévé és a lapok nem tudhattak, vagy nem akartak tudomást szerezni. A botrányos szentmise azzal kezdődött, hogy harangszó nem hívta a híveket a templomba, s a helybeli plébános előzőleg nem hirdette ki a magyar misét. S ezenkívül Berszán Lajos atya és janicsár Augustin Benchea pusztinai plébános előzetes megegyezése értelmében csak a Gyimesfelsőlokon idén érettségiző tíz pusztinai diáknak,  szüleiknek és tanáraiknak lett volna szabad részt venni a szentmisén. 
A római katolikus világban nem szokásos, sőt egyenesen elítélendő az, hogy bárkit is távol tartsanak, lebeszéljenek a szentmiséről. Ilyen feltételt katolikus plébános nem szabhat és nem fogadhat el... Csakhogy az élet, mint mindig, most is átírta a magukat mindenhatónak képzelő emberek terveit. A pusztinaiak a helybeli plébános elhallgatása ellenére is tudomást szereztek az eseményről és számosan elindultak a magyar misére. 

A pusztinai Szent István-templom (Fotó: Hering József)
A templomajtóba azonban janicsár Augustin Benchea plébános odaállította László Pétert (Petru Laslau), aki igyekezett eltántorítani, eltessékelni a csángókat, mondván hogy „a mise csak a gyermekeknek és az apáknak van.” (A Gyimesfelsőlokon érettségiző tíz diáknak és szüleiknek – a szerk.) Az érdekesség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy a pusztinaiakat a szentmiséről elhessegetni szándékozó ajtónálló férfi két gyermeke Magyarországon tanul, illetve tanult... 
A Pusztinában mindenki által csak a Bába Péter gúnynévvel illetett „kidobólegény” a szentmisére bejutni akaró emberek fejéhez azt vágta: „A templomban nincs keresnivalója minden bábának” (vénasszonynak – a szerk.) Az egyik ilyen megalázott idős asszony, Anika néni, azzal próbált érvelni, hogy szeretne bemenni, mert olyan régen nem hallott már magyar misét. Anika néni szomorúan elindult hazafelé, de útközben találkozott két határozottabb asszonnyal, akik valósággal visszavonszolták a templomig és az ajtónállóval megvívott hangos szóváltás árán bevitték a templomba. Nem ez az első eset arra, hogy janicsár Augustin Benchea őrt állít a templomajtóba a magyar misére igyekvők feltartóztatására. 

Főoltárkép Pusztinában (Fotó: Hering)
S még valami: Nem vettek részt a magyar nyelvű szentmisén a Pusztinában oktató magyartanárok sem, akiknek pedig az lett volna a feladatuk, hogy még a diákjaikat is magukkal vigyék. 
Dr. Nyisztor Tinkát, a Pusztinai Szent István Egyesület elnökét, a húsvétvasárnapi magyar nyelvű szentmise eredeti és igazi szervezőjét is szerettük volna megkérdezni a történtekről, de eddig nem sikerült vele kapcsolatot teremteni. 
Hering József