Alább olvasható az Index-cikk, melyből ez kiderül:

A vádlott férfi aktív önkormányzati képviselő volt ebben az időben, így őt hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével vádolták. A férfi élt az új büntetőeljárási törvény adta lehetőséggel: az előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, amit a bíróság elfogadott.

A bíróság végül két év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette.

A vádirat szerint - amit a keddi előkészítő tárgyaláson az ügyész röviden összefoglalt - az ügy sértettje 2015 tavaszán értesült a most elítélt Balogh István Szilvesztertől egy budapesti önkormányzati házfelügyelői programról. Balogh ebben az időben az adott önkormányzat képviselő-testületének tagjaként dolgozott. A sértett sikeres pályázatot nyújtott be a programra, így határozott idejű szomszédsági házfelügyelői állást kapott. A későbbiekben szerződését többször meghosszabbították, majd szolgálati lakás határozott idejű bérletére is kötöttek vele szerződést.

Balogh a vád szerint 2015 decemberében kereste fel a sértettet azzal, hogy mivel álláshoz juttatta, fizessen neki 100.000 forintot. Többszöri felszólítás után a sértett abban a reményben fizetett, hogy a vádlott felhagy a pénzköveteléssel. 2016 decemberében a vádlott ismét megkereste a sértettet, és ismét 100.000 forintot követelt. Megfenyegette, hogy ha nem fizet, megakadályozza a sértett házfelügyelői és lakásbérleti szerződéseinek meghosszabbítását. Ezért az ügyészség a vádlottat hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével vádolta.

Az ügyészség – tekintettel az enyhítő körülményekre; büntetlen előélet, egészségügyi állapot, eltartott szülő – azt indítványozta, hogy ha a vádlott beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság két év börtönbüntetésre ítélje, amelynek végrehajtását négy év próbaidőre függessze fel. A bíróság – az ügyészi indítvánnyal egyezően – két év börtönbüntetést szabott ki a vádlottal szemben,amelynek végrehajtását négy évi próbaidőre felfüggesztette, továbbá rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költségek viseléséről is, melyre a bűnösnek kimondott vádlottat kötelezte.

Az ügyészség, a védelem és a vádlott is tudomásul vette az ítéletet, így az jogerős.

Ezeken az előkészítő tárgyalásokon, ahol a vádlott beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyalásról, hagyományos értelemben vett perbeszédek nem hangzanak el. Ettől függetlenül mind az ügyészség, mind a védelem tart egy rövid beszédet, amiben összefoglal, elmondja meglátásait. Ennek egyik színes példáját ebben a perben hallottuk legutóbb.

Ez most is elhangzott az ügyészség részéről, ám amikor a védelem szeretett volna "beszédet" tartani, a bíró és az ügyész is felhívta a figyelmét, hogy ha új bizonyítékokról beszélne, vagy ha afelé mutatna a beszéde, hogy a védence mégsem bűnös, akkor a beismerés akár annyira elhiteltelenedhet, hogy a bíró mégis tárgyalásra utalja az ügyet. Ha kételyek merülnek fel, hogy a beismerés nem őszinte, csak azért mondja most ezt, hogy most vége legyen az egésznek, akkor dönthet a bíró arról, hogy tárgyalás legyen.

Ekkor egy kis időt kért Balogh és védője, hogy megbeszéljék, mi legyen. Majd a terembe visszaérve a védő gyakorlatilag lemondott arról a beszédről, Balogh pedig megerősítette, hogy beismeri a zsarolási kísérletet, és lemond a tárgyalásról.

Balogh - aki a tárgyalt időszakban az EchoTv munkatársa is volt, ahonnan azután távolították el, hogy kirobbant az ügy - az Indexnek a tárgyalás után úgy fogalmazott, hogy korábban politikusként, és azután is, hogy képviselősége megszűnt azt tapasztalta, és azt látta a sajtóvisszhangokban is, hogy ez az ügy elérkezett arra a pontra: "ha egy farkas fel akarja falni a bárányt, akkor hiába minden észszerű bizonyítás, akkor is fel fogja falni"

Szerinte ő hibát követett el, hogy akkor nem jelezte hivatalosan, hogy milyen visszaéléseket tapasztalt képviselőként hivatali ideje alatt a Magdolna Negyed Programmal kapcsolatban, most pedig utólag már nem tudná bizonyítani az igazát. Szerinte ő a sértettnek - aki elmondása szerint nem is a feljelentő, a feljelentést Dúró Dóra, akkor jobbikos képviselő tett - csak azt jelezte, hogy ő képviselőként is albérletben lakik, és ha valaki kap egy ilyen lakhatási lehetőséget állással, akkor tartsa be a szabályokat, vagy ő is járuljon hozzá a költségekhez: egy olyan lakás például 100 ezres albérleti díjat jelentene. Szerinte ezt értékelte úgy a sértett, hogy megzsarolták.

Balogh védője hozzátette, hogy a nyomozás tárgya mindösszesen a cselekmény kísérlete volt, tehát Balogh nem kapott egyetlen forintot sem hivatali munkájával összefüggésben senkitől. Hozzátette, "érdekes tény derült ki ma a bíróságon, miszerint a korábbi hírekkel ellentétben egyetlen házgondnok sem tett feljelentést Balogh István Szilveszter ellen sem zsarolás, sem más bűncselekmény miatt. Ennek az ügynek az elindítója Dúró Dóra volt a feltételezett eset bekövetkezte után egy évvel".

"Abban a világban élünk, hogy nem tudom bizonyítani az igazamat" - mondta Balogh, aki ezzel a mondattal kicsit mégis ellentmond a korábbi beismerő vallomásának. "Ha valaki nem ért egyet az önkormányzat korábbi döntéseivel, és bíróság elé lehet citálni ezért, akkor ezzel az üggyel nem tudok mit kezdeni" - mondta. Szerinte ha az ügyészségnek a vádemeléshez elég volt annyi bizonyíték, amennyi volt, akkor ezt már tárgyaláson nem tudná megvédeni.