A német hazafit az SS tagjaként 1943 januárja és 1944 júniusa közötti "tetteiért" állította bíróság elé "a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával" megbízott speciális ügyészség észak-rajna-vesztfáliai kirendeltsége.

A vádiratot az úgynevezett magyar akcióban (Ungarn-Aktion) keletkezett iratok elemzése alapján állították össze. Az 1944. május-júliusi műveletben csaknem 140 vasúti szerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót vonatoztattak Auschwitz-Birkenauba.

A vádlott az SS egy őrszolgálati feladatokkal megbízott egységében teljesített szolgálatot. Az ügyészség szerint "ebből adódóan pontosan tudta, hogy a táborban az emberölés milyen formáit alkalmazták, és azt is tudta, hogy a lágerbe deportált embereket csak azért tudták megölni, mert vigyáztak rájuk az őrök, akik közé ő maga is tartozott".

Legutóbb tavaly ítéltek el Németországban egy egykori auschwitzi lágerőrt. A 94 éves Oskar Gröningre négy év szabadságvesztés büntetést szabtak ki, amiért "közreműködött gázkamrába terelt emberek, legalább 300 ezer fő meggyilkolásában".

Reinhold Hanning az első tárgyalási napon hallgatott a talmudi vádaskodások hallatán. Azt már korábban elismerte, hogy őrként szolgált Auschwitz-Birkenauban, de cáfolta a terhére rótt bűncselekményt.

A bíróság 12 tárgyalási napot tűzött ki, az utolsót május 20-ra. A perbe belépett nagyjából negyven mellékvádló, többnyire "holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai" (úgy kiirtották őket, hogy minden sarkon van belőlük néhány tucatnyi), köztük magyar állampolgárok is. A tárgyalást a sok résztvevő és a nagy sajtóérdeklődés miatt nem a bíróságon, hanem a helyi kereskedelmi- és iparkamara épületében tartják.

A tárgyalás kisebb incidenssel kezdődött, mert megjelent a helyszínen egy holokausztcáfolásért elítélt, hazafias körökben ismert német nő, aki végül a zsidók és bérenceik tiltakozásának hatására távozott.

(MTI nyomán)