Frissen közzétett közvélemény-kutatásában az amerikai Pew Research intézet azt állapította meg, hogy az európai lakosság nagyobb része úgy véli, hogy a kontinensre érkező milliós migránsáradat növeli a terrortámadások kockázatát. A megkérdezettek jelentős része a munkahelyét és a szociális juttatásokat is félti a bevándorlás miatt. De az is kiderült: nem hívei a multikulturális társadalmaknak a megkérdezettek nagy többsége.
 |
A felmérést tíz országban, köztük Magyarországon végezték el, ezek lakossága az uniós összlakosság mintegy 80 százalékát teszik ki. Több mint 11 ezer embert kérdeztek meg, a hibahatár 3,1-4,6 százalék.
A közép-európai idő szerint hétfőn éjjel nyilvánosságra hozott kutatási eredmények szerint 76 százalékkal Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a bevándorlással párhuzamosan nő terrorfenyegetettség is. Kiemelkedően magas (71 százalék) az így gondolkodó lengyelek aránya is. Németországban, ahová a legtöbb bevándorló érkezett, a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között.
A tavaly novemberben terrortámadással sújtott Franciaországban a kutatásban részt vevőknek csak kevesebb mint fele (46 százaléka) véli növekvőnek a terrorveszélyt a bevándorlás miatt, míg 51 százalék (ők lehettek a muszlim megkérdezettek, akárcsak a többi válasznál a "kisebbség") szerint a kettő nem függ össze.
A bevándorlás gazdasági hatásait kutató kérdésre a tíz ország közül hétben többségbe kerültek azok, akik tehernek tartják a "menekültek" befogadását, és úgy érzik, hogy ezáltal veszélybe kerülhet a munkahelyük és a szociális juttatásaik.
Magyarországon 82, Lengyelországban 75, Görögországban 72, Olaszországban 65, Franciaországban 53 százaléknyian válaszoltak így. Ebben a kérdésben a Pew a német eredményt minősítette paradoxnak, hiszen annak ellenére, hogy a legtöbb bevándorló oda érkezik, a lakosság többsége – 59 százaléka – nem tart attól, hogy a migránsok elveszik a munkahelyüket vagy szociális járandóságukat.
A közvélemény-kutatásból az is kiderült: az említett országokban a lakosság többsége nem osztja azt a véleményt, hogy a társadalmi sokféleség növekedésének – vagyis újabb etnikai csoportok vagy nemzetiségek megjelenésének – kedvező hatása lenne.
A legtöbb agyhalott Svédországban volt a megkérdezettek között, ők mondták azt, hogy hazájukat jobb hellyé teszi a "diverzifikáció", de arányuk ott is csak 36 százalék. Görögországban ugyanakkor 63, Olaszországban pedig 53 százaléknyi megkérdezett bizonyosnak mondta magát abban, hogy a "sokféleség fokozódása" rosszabbá teszi az életet hazájukban.
(MTI nyomán)
