Ez az első eset, hogy az emberi testbe teljes mértékben beültették a sertésvesét, de már a második ismert kísérlet sertés és ember közötti vesetranszplantációra. Az operációt a birminghami Alabamai Egyetem (UAB) orvostudományi intézetének munkatársai végezték

A tudósok remélik, hogy az ember és a más fajok közötti, úgynevezett xenotranszplantáció egy napon megoldást jelenthet a donorszervek hiánya jelentette problémára. "A mai eredmények figyelemre méltó teljesítményt jelentenek az emberiség számára, és a xenotranszplantációt a klinikai területre emelik" - mondta Selwyn Vickers, a UAB dékánja.

A műtétet szeptember 30-án végezték. Ennek során génmódosított sertéstől származó két vesét ültettek be a páciens testébe. Az 57 éves Jim Parsons eredetileg halála után szervdonor szeretett volna lenni, szervei azonban erre alkalmatlannak bizonyultak.

"Az átültetett vesék vért szűrtek, vizeletet termeltek, és ami a legfontosabb, nem lökődtek ki azonnal" - áll a UAB közleményében. A vesék életképesek maradtak a vizsgálat 77 órával későbbi végeztéig. A tudósok eredményeikről az American Journal of Transplantation című lapban számoltak be.

Mivel a veséket teljesen beültették a testbe, az eljárás egy lépéssel közelebb viszi a tudományt ahhoz, hogy az ilyen műtétek klinikai gyakorlattá válhassanak.

A sertésdonoron tíz genetikai módosítást hajtottak végre, hogy szervei megfeleljenek az emberi testbe való átültetésnek.

Első alkalommal 2021. szeptember 25-én kapcsoltak össze embert és sertésvesét. A New York-i Egyetem transzplantációjának alanya egy lélegeztetőgépen tartott agyhalott páciens volt, akinek családja engedélyt adott a kísérletre. A vesét a páciens lábának egyik eréhez csatlakoztatták, hogy a tudósok megfigyelhessék, és szövetmintákat vehessenek belőle.

A hivatalos amerikai adatok szerint mintegy 107 ezer amerikai vár szervátültetésre, közülük nagyjából 90 ezernek vesére lenne szüksége. Naponta 17 amerikai hal meg a várakozás közben.

(MTI)

Korábban írtuk: Először kapott ember génmódosított sertésszívet