Nicusor Dan román államfő is alkotmányossági óvást emelt a "fasiszta", legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító, a parlament által egy hónapja megszavazott törvénytervezet ellen csütörtökön.
Az elnöki hivatal közleménye szerint a román államnak határozottan fel kell lépnie ugyan az uszítás, gyűlöletkeltés minden formája ellen, de ezt kiegyensúlyozott, alkotmányos eszközökkel kell tennie, különben ellentétes hatást vált ki.
"A jelenlegi társadalmi megosztottság közepette az államnak garantálnia kell, hogy fellépése nem egy politikai közösség, nem a parlamenti többséggel rendelkezőktől eltérő állásponton lévők ellen irányul" - olvasható az indoklásban.
A beadvány szerint a kifogásolt törvénymódosítás sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, mivel nem tisztázza félreérthetetlenül a "fasiszta" és "legionárius" jogi fogalmak mibenlétét, sem azt, hogy mi minősül fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő propagandának, sem a terjesztett tartalmak, sem a szerzők vonatkozásában.
Az államfő úgy értékelte, hogy a törvénymódosítás egyes előírásai sértik az állampolgárok tájékozódási és szólásszabadságát is.
A bukaresti képviselőház június 11-én szavazta meg a "fasiszta", legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztéséért járó büntetés szigorításáról szóló törvénymódosítást.
Romániában egy 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a "fasiszta", rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek nyilvános használatát, és a háborús bűnösök emlékének ápolását, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják ezen jelképek és személyiségek népszerűsítését. Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás már kiterjesztette a rendelet hatályát a szintén "fasisztának minősülő" román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére.
A romániai zsidó közösség képviselője, Silviu Vexler által kezdeményezett újabb módosítás a "fasiszta", legionárius eszmék és jelképek online térben történő népszerűsítése esetén az eddigi másfélszeresére emelné a büntetési tételeket, és a "holokauszttagadás" büntetési lehetőségei közül törli a bírságot, ezért a bűncselekményért ezentúl szabadságvesztés járna.
A törvénymódosítás ellen korábban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), illetve az abból kivált SOS Romania párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is alkotmányossági óvást emelt. A 70 ellenzéki képviselő és szenátor által aláírt beadványt éppen csütörtökön tűzte napirendre az alkotmánybíróság.
Frissítés: óvás elutasítva
Az elnöki hivatal közleménye után néhány órával az alkotmánybíróság elutasította az AUR, SOS és POT által beterjesztett óvást. Az egyhangúlag elfogadott, megfellebbezhetetlen határozatában a testület úgy értékelte, hogy a törvény nem sérti az alkotmányos tájékozódási, illetve szólásszabadságot, és az Emberi Jogok Európai Bírósága elvárásainak megfelelően megőrzi a demokratikus társadalmak által megkövetelt egyensúlyt a közösségi és egyéni érdekek között.
A román alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének 17. cikkére hivatkozva leszögezte: a véleménynyilvánítási szabadság nem szolgáltat jogalapot a terrorizmusra, háborús bűnökre, uszításra, önkényuralmi (kommunista és náci) eszmék terjesztésére, idegengyűlöletre vagy a holokauszt tagadására.
(MTI nyomán)
