"Emlékfalat emelünk Varsóban, öröklánggal, minden egyes megtalált és azonosított áldozat nevével. A Köztársaság senkiről sem feledkezik meg" - hangsúlyozta Donald Tusk egy, a közösségi oldalain közzétett beszédében.

A Varsó és Kijev között a második világháború idején az ukrán nacionalisták által indított, majd lengyel részről kisebb mértékben viszonzott tömeggyilkossággal kapcsolatos történelmi vita évtizedek óta mérgezi a kétoldalú kapcsolatokat.

Az Oroszországgal és Ukrajnával egyaránt határos Lengyelország Kijev egyik fő támogatója a jelenlegi orosz-ukrán háborúban, területe pedig elengedhetetlen a nyugati segítség célba juttatásához - emlékeztetett az AFP.

A lengyel kormányfő az 1943. évi "véres vasárnap" évfordulóján beszélt erről, amikor az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és a vele szövetséges Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) egységei lengyelek ezreit gyilkolták meg az egykori lengyelországi, ma Északnyugat-Ukrajnában található Volhínia (ukránul Voliny) és Kelet-Galícia közel 150 falvában.

Lengyel becslések szerint az 1943 és 1945 közötti mészárlások lengyel, zsidó és kisebbrészt cseh, örmény - sőt lengyeleket segítő ukrán - áldozatainak száma több mint százezer volt, míg a lengyel megtorlásoknak mintegy 20 ezer ukrán esett áldozatul. A mészárlást a lengyel szejm 2016-ban népirtásnak minősítette, és az áldozatok tiszteletére július 11-re emléknapot is meghatározott.

Miközben a két ország között megállapodásban rögzített, több évig szünetelő exhumálások újrakezdődtek a mészárlások helyszínein, a Varsó és Kijev közötti kapcsolatok rendkívül feszültté váltak májusban, amikor Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnök bejelentette, hogy az egyik katonai egységet az "UPA hőseiről" nevezik el. Kijev hazaszállította és újratemette Andrij Melniket, az OUN vezetőjét. A két szervezetet a mai Ukrajnában a szovjet Vörös Hadsereg ellen az ukrán függetlenségért harcoló mozgalmakként tartják számon.

Zelenszkij bejelentése miatt Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta országa legmagasabb kitüntetését, a Fehér Sas-rendet az ukrán elnöktől, aki azt azonnal visszaküldte postán.

Donald Tusk szombaton arra emlékeztetett, hogy Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz, sőt uniós tagsága is az emlékezetpolitikán múlik.

"Az emlékezetnek és az igazságnak kell segíteniük bennünket a gyűlölet és megvetés nélküli jobb jövő építésében" - szögezte le a lengyel kormányfő, aki emlékeztetett arra, hogy az igazságnak és a dolgok néven nevezésének köszönhető, hogy lehetővé vált a béke és a kölcsönös tisztelet Európája, a második világháború utáni megbékélés Európája.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter, aki részt vett szombaton az ukrajnai Olikában tartott évfordulós megemlékezésen, arra szólította fel az ukrán vezetést, hogy "haladjanak együtt", és "építsenek jobb jövőt" "a múlt felelősségeit elfogadva".

A miniszter hangsúlyozta, hogy a történelmi kérdések, így a tömeggyilkosság áldozatainak exhumálása továbbra is elsőrendű fontosságú Varsó számára.

A kelet-lengyelországi Chelm határvárosban több megemlékezést tartanak a hét végén a volhíniai mészárlások épülőben lévő múzeumának helyszíne körül.

(MTI nyomán)