Az esetre még augusztus elején került sor, Linz Kleinmünchen városrészében, ahol az idős nő 1969 óta egy társasházban lakik. A néni vallomását idéző hírforrások szerint a nyugdíjas Ehrengard E. és iraki szomszédja között akkor került sor konfliktusra, amikor az idős asszony a szemetet vitte le a pincébe és útközben a szomszédjába botlott, akihez véletlenül hozzáért. A szomszéd erre egy durva kifejezéssel illette az idős asszonyt, majd többször is arcul köpte és fenyegetőleg ráemelte a kezét. Miután a néni attól tartott, hogy a férfi megüti őt, hozzávágta a szemeteszacskót.

A migráns ellenben azt állította a rendőrségnek, hogy az idős asszony minden előzmény nélkül leköpte és megütötte őt, aminek bizonyítékául egy sebet mutatott a rendőröknek, amelyet állítólag orvosnak kellett ellátnia. Az ügy vizsgálata során a hatóságok az idős nő vállán és nyakán találtak zúzódás okozta sebesüléseket.

A helyszínre érkező rendőrök az eset kivizsgálása során mindkét felet kihallgatták és arra a megállapításra jutottak, hogy az iraki férfi a sértett és az idős nő volt az elkövető "rasszista".

A vonatkozó osztrák szabályozás szerint, az ilyen konfliktusok után, amennyiben fennáll az esélye annak, hogy a sértett életét, egészségét vagy szabadságát veszélyeztetheti egy további támadás, akkor a hatóságok megtehetik, hogy az elkövetőt ideiglenesen kilakoltatják az otthonából. Mivel a rendőrök úgy tűnik arra a megfontolásra jutottak, hogy a nyugdíjas asszony veszélyt jelenthet az 56 éves iraki férfira, már nem is engedték vissza a lakásába a nénit, akinek a történtek után a testvéréhez kellett mennie szállást keresni.

Az idős nő néhány ugyan nappal később visszaköltözhetett a lakásába és nem gyanúsították meg semmilyen bűncselekmény elkövetésével, ám az ügyben indult eljárásban azt a határozatot hozta a helyi járási bíróság, hogy a továbbiakban tilos megszólítania a szomszédját vagy annak családjának tagjait.

Az ügy ezzel elvben lezárult, de miután az eset részletei nyilvánosságra kerültek, a történtek nem kis felháborodást váltottak ki, többek közt a közösségi médiában is. A hatóságokat az ügyben hozott döntéseik miatt bírálók leginkább azzal érveltek, hogy teljesen egyértelmű, hogy az ügyben kettős mércét alkalmaztak a hatóságok, amelyeket részrehajlással is megvádoltak. Mások arra mutattak rá, hogy sajnos távolról sem egyedülálló esetről van szó, mi több, Európában egyre gyakoribb az olyan ügyek száma, amikor a bevándorlást támogató politikák hatására a rendőrség ilyen ügyek vizsgálatakor rögtön a bevándorló személyek állításainak ad hitelt az őslakosok kárára.