A szervezők országszerte 250 ezer tüntetőt számoltak össze, közülük 75 ezret Párizsban, a hatóságok szerint az egész országban 146 ezren vonultak utcára, ebből 46 ezren a fővárosban. Ez fokozatos csökkenés a korábbi szombatokhoz képest, és a csütörtöki nagy szakszervezeti megmozduláshoz képest, amelyen a belügyminisztérium szerint csaknem 600 ezren, a szervezők szerint 1,6 millióan vettek részt.

A tüntetések általában nyugodtan zajlottak, de a menetek végén, mint Franciaországban mindig, összecsapások törtek ki, amikor néhányan kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a nap végéig 232 embert vettek őrizetbe, és több nagyvárosban, köztük Toulouse-ban, Lyonban, Marseille-ben és Nantes-ban voltak rövid ideig zavargások.

Párizsban az engedélyezett felvonulás békésen ment végig a République tértől a Nation térig, majd a tömeg szétoszlása közben a prefektúra szerint mintegy kétszáz "erőszakos ember" megtámadta a rendfenntartókat és kukákat gyújtogatott.

A diákszervezetek és a szakszervezetek a rendőrség által bejelentett és engedélyezett útvonalon szervezték a felvonulásokat, ugyanott, ahol két nappal ezelőtt.

Céljuk, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra a hétfőre összehívott szociális konferencia előtt. A munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel délelőtt, délután pedig a középiskolai és egyetemi szervezetekkel egyeztet a kormányzat a követelésekről.

A kormány gazdaságpolitikája ellen 2018-2019-ben hétvégénként tüntető egykori sárgamellényes mozgalom ugyanakkor nem engedélyezett, külön akciókat hirdetett meg szombaton "a hatalmi központok" közelében, Párizsban a Concorde téren, amelyeket nagy erőkkel védtek a rendfenntartók.

A térrel szemben, a Nemzetgyűlés épülete előtt - ahol mintegy százan gyülekeztek - kora délután letartóztatták Benjamin Ballt, a sárgamellényesek egyik koordinátorát, valamint Azelma Sigaux-t, a mozgalom szóvivőjét - jelentette az AFP hírügynökség helyszíni tudósítója, a többieket 135 eurós helyszíni bírsággal sújtották.

A hatóságok mindenáron el akarták kerülni, hogy megismétlődjenek az október 17-i tüntetéseket követő zavargások és fosztogatások.

Párizson kívül - ahol a legtöbb tüntetőre lehetett számítani - a belügyminisztérium szerint kora délután hétezren vettek részt 68 bejelentett vidéki felvonuláson, ami a tárca szerint "jelentős visszaesést" jelent az előző megmozdulásokhoz képest.

Múlt szombaton a párizsi menet előtt 65 akció történt vidéken 15 ezer résztvevővel, október 24-én 108 demonstráción 37 ezren vettek részt, október október 17-én pedig 198 helyszínen 67 ezren voltak délelőtt a rendőrség összesítése szerint.

A hatóságok szerint az ország egész területén a közrend szempontjából jelenleg "általánosságban nyugalom uralkodik és ellenőrzés alatt áll" a helyzet. A rendőrségi forrás szerint azonban délután "továbbra is a legmagasabb szintű az éberség", elsősorban a nagyvárosokban, ahol "veszélyes csoportok zavargásokat próbálhatnak kiváltani a felvonulások mentén".

A franciaországi tiltakozások szeptember közepén kezdődtek a párizsi elővárosi gimnáziumokban, ahol a középiskolások a tanintézmények elfoglalásával követelték az infrastruktúra felújítását és a tanárhiány enyhítését. A mozgalom a közösségi oldalak segítségével egy hét alatt országos tiltakozássá nőtt, amire a kormány eleinte kizárólag rendőri válaszokat adott.

A diákok érdemi válasz nélkül maradt követeléseihez néhány hét alatt csatlakoztak a megélhetési problémák, és a hatalomból tíz év után májusban távozó Emmanuel Macron államfő gazdaságpolitikája ellen tiltakozó szakszervezetek és az egykori sárgamellényesek, akiket a baloldali ellenzék is támogat.

A tüntetések folytatása nagyrészt attól függ, hogy a kormány milyen válaszokat ad a hétfői szociális konferencián.

Egy szerdán közzétett felmérés szerint minden második francia megélhetési gondokra panaszkodik.

A szakszervezetek a minimálbér újraértékelését kérik, amelyet 2012 óta nem emeltek meg a kormányok az infláción felül. A minimálbér összege jelenleg bruttó 1867,02, nettó 1477,93 euró.

A szakszervezetek ezenkívül legalább 10 százalékos általános béremelést, igazságosabb adópolitikát, a közszolgáltatások színvonalának megőrzését, és a fiatalok számára jobb tanulmányi körülményeket követelnek.

"Az egyetlen dolog, ami megállíthatja a mozgósítást, az a válasz a munkavállalók, a közalkalmazottak, a fiatalok és a nyugdíjasok által több hete hangoztatott követelésekre" - írták pénteken a szakszervezetek.

A kormány már több napja utal arra, hogy nyitott a minimálbér emelésére, de annak mértéke valószínűleg nem fogja elérni a szakszervezetek követeléseit.

A diákok elégedetlenségének enyhítésére a kormány a múlt héten bejelentett egy sor intézkedést. Ezek között szerepel az úgynevezett Parcoursup internetes platform reformja, amelyen a középiskolások jelentkezhetnek felsőoktatási tanulmányokra, valamint 15 ezer új hely létrehozása a felsőoktatásban, a hallgatói ösztöndíjak inflációkövető megemelése és egy felújítási alap létrehozása a közoktatási infrastruktúra javítására. Sébastien Lecornu miniszterelnök azt is kérte az oktatási tárcától, hogy adjon konkrét válaszokat a leginkább hátrányos helyzetű kétszáz középiskolának.

(MTI)