A törvénymódosítást, amely a büntetési tételek növelését is magában foglalja, az osztrák kormány indoklása szerint a kiélezett biztonsági helyzet teszi szükségessé.

Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kémtevékenység nemcsak Ausztria biztonságát, de jó hírnevét is veszélyezteti, hiszen az ország az ENSZ és más nemzetközi szervezetek székhelyéül szolgál.

Meinl-Reisinger úgy fogalmazott, hogy a kormány igazi irányváltást hajtott végre, ami a kémkedés elleni erőteljesebb bűntetőjogi fellépést illeti.

A törvényjavaslat a korábbi öt év helyett tíz évig terjedő börtönbüntetést irányoz elő Ausztria sérelmére elkövetett kémtevékenység esetén. Az Európai Unió egyik létesítménye, illetve az ausztriai székhelyű nemzetközi szervezetek elleni kémtevékenység esetén öt évig terjedő börtönbüntetés járna. A külföldi szakszolgálatok által elkövetett illegális kibertevékenység elkövetése esetén szintén emelik a büntetési tételt.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter és Jörg Leichtfried hírszerzési ügyekért felelős államtitkár közölte, hogy az ügynökök toborzása is büntetendő lesz, ahogy a beszervezett személyt is büntetőjogi felelősség fogja terhelni.

Leichtfried úgynevezett eldobható ügynökökről beszélt ezzel összefüggésben: őket egyszeri feladatra - például egy létesítmény lefényképezésére - toborozzák, és gyakran nem is tudják, miért és kinek dolgoznak. Ezenkívül egy sajtóközlemény szerint szigorítják a külföldi államok titkos katonai hírszerző szolgálatainak belföldi tevékenységére vonatkozó büntetéseket is.

Anna Sporrer igazságügyi miniszter, akinek a minisztériuma kezdeményezte a törvényt, hangsúlyozta, hogy ezzel a kritikus infrastruktúrát védenék. Végül pedig a külföldi szolgálatok által elkövetett vagyoni kár, adatbázisokban okozott rongálás és a számítógépes rendszerek működésének megzavarása esetén is szigorítják a büntetési tételeket.

(MTI)