Diplomáciai vita alakult ki Zágráb és Podgorica között Montenegró európai uniós csatlakozásának feltételeiről, miután Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kijelentette, hogy Montenegró nem zárhatja le a tervezett határidőre a csatlakozási tárgyalásokat, ha nem fogadja el a két ország közötti szárazföldi határ kijelölésére vonatkozó horvát álláspontot. A montenegrói kormány válaszában közölte, hogy kész a kompromisszumra, de nem fogadja el, hogy a vitás kérdést politikai nyomásgyakorlással rendezzék.
Andrej Plenkovic szerdán a horvát parlamentben arról beszélt, hogy Zágráb már elküldte Podgoricának a szárazföldi határ kijelöléséről szóló szerződéstervezetet, amely az egykori Jugoszlávia felbomlásakor létrehozott Badinter-bizottság elvein alapul. Ezek szerint a volt jugoszláv tagköztársaságok közötti közigazgatási határok váltak az újonnan létrejött államok nemzetközi határaivá.
A horvát kormányfő szerint, ha Montenegró nem fogadja el ezt az elvet, az komoly problémát jelent az ország európai integrációjában, és ebben az esetben nem tudja a tervek szerint lezárni az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
A montenegrói miniszterelnöki hivatal a kijelentésre reagálva közölte, hogy Podgorica nem vitatja a Badinter-bizottság elveit, a végleges határ kijelöléséhez azonban előbb tisztázni kell, pontosan hol húzódott a két egykori jugoszláv tagköztársaság közötti határ, amelyet az érintett térségben soha nem határoztak meg teljes egészében.
Milojko Spajic montenegrói miniszterelnök hivatala hangsúlyozta, hogy Montenegrónak nincsenek területi követelései más országokkal szemben, tiszteletben tartja Horvátország területi integritását és a korábban megkötött megállapodásokat. Podgorica azt javasolja, hogy a két ország először kétoldalú tárgyalásokon próbálja rendezni a vitát, és ha ez nem vezet eredményre, közösen forduljanak egy illetékes nemzetközi fórumhoz.
A montenegrói kormány arra is emlékeztetett, hogy Horvátország és Szlovénia között szintén megoldatlan határvita áll fenn, ez azonban nem akadályozta meg Horvátország 2013-as uniós csatlakozását. Hozzátették, hogy a horvát parlament 2011-ben maga is elfogadott egy nyilatkozatot, amely szerint a kétoldalú viták, köztük a határkérdések nem akadályozhatják a tagjelölt országok európai integrációját. A két ország között jelenleg ideiglenes határmegállapodás van érvényben, amely a végleges államhatárról szóló szerződés megkötéséig szabályozza a vitatott terület helyzetét.
Horvátország és Montenegró viszonyát a határvita mellett más, a délszláv háborúkhoz kapcsolódó kérdések is terhelik. Zágráb korábban kifogásolta, hogy a montenegrói Kotor egyik uszodája Zoran Dzimi Gopcevic, a morinji fogolytábor egykori őrének nevét viselte, valamint vitát váltott ki a volt fogolytábor helyén elhelyezett emléktábla jogi helyzete is. A montenegrói kormány októberben döntött az uszoda átnevezéséről és az emléktábla utólagos jóváhagyásáról.
Montenegró 2026 végéig le kívánja zárni az uniós csatlakozási tárgyalásokat, 2027-ben aláírná a csatlakozási szerződést, 2028-ban pedig az EU teljes jogú tagjává válna.
(MTI)
