A HungaroMet szerint 2026 júniusa országosan a második legmelegebb hatodik hónap volt 1901 óta, Szécsényben pedig 42 Celsius-fokkal megdőlt a magyarországi abszolút melegrekord. Ilyen nyarak mellett egy lakás értékét egyre inkább meghatározza, hogy mennyire elviselhetően lehet benne átvészelni a kánikulát – tájékoztat a lap.

„Ami tíz-húsz éve biztos hívószó volt egy hirdetésben, ma már nem feltétlenül az. Az egész nap napfényben úszó, déli fekvésű lakás vagy a panorámás, nyitott terasz láttán egyre gyakrabban teszik fel a kérdést a vevő- vagy albérlőjelöltek: remek, de mi a helyzet júliusban?” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A változás már a legapróbb részletekben is megjelenhet. Egy fedett, homlokzaton belül elhelyezkedő loggia például nyáron jobb árnyékolást adhat, mint egy teljesen nyitott terasz. Egy nagy lombos fa az ablak előtt korábban elsősorban azért tűnhetett hátránynak, mert sötétebbé teszi a lakást, ma viszont természetes árnyékolóként sokat dobhat a komfortérzeten.

A panorámás lakásoknál vagy a penthouse-oknál sem mindegy már, merre néz a nagy terasz, és van-e felette vagy mellette árnyékolás. Ami korábban magától értetődő prémiumadottság volt, ma egyre gyakrabban csak akkor az, ha a nyári használhatóságról is gondoskodtak – ennek jelei egyre több új fejlesztésen már most is láthatók.

A változó igényeket jól érzékelteti a klimatizálás gyors terjedése. A 2022-es népszámlálás szerint a hazai lakásállomány 27 százaléka volt légkondicionált, a 2010 után épült lakásoknál viszont már 56 százalékos volt az arány. Az új lakásoknál mára az árnyékolás és a hűtés lehetősége sok vevő számára alapelvárás, és terjednek a hőszivattyús felületfűtési-hűtési rendszerek is: ezek energiahatékonyságban és komfortban is előzik a hagyományos mezőnyt.

A használt lakásoknál eközben felértékelődhet a redőny, a zsaluzia, a napvédő fólia, a korszerű nyílászáró és a megfelelő szigetelés, egyértelmű előny, ha ezekkel már rendelkezik az ingatlan, nem nekünk kell utólag rá költeni. A klíma fontos ugyan, de önmagában nem tesz „hőségállóvá” egy ingatlant: sokkal többet mondhat a lakás nyári komfortjáról, hogy mennyi hőt enged be és mennyire tudja azt kívül tartani.

Az idei nyár talán legfontosabb új tanulsága, hogy a hőségtűrés már nem áll meg a telekhatárnál. Július végén a Duna rendkívül alacsony vízállása 30 százalékkal visszavetette az egyik vízszolgáltató partiszűrésű kútjainak kapacitását, miközben a vízigény másfélszeresére nőtt. Ennek következtében Szentendrén mintegy 4500 lakos maradt közüzemi vízszolgáltatás nélkül, a Pilisi-medence 14 településén pedig harmadfokú vízkorlátozást vezettek be.

Ebből Valkó Dávid szerint még nem következik, hogy a piac máris alacsonyabb árral büntetné a vízellátási problémákkal küzdő településeket. Arra viszont figyelmeztet, hogy az agglomerációban vagy más gyorsan növekvő településeken a közművek kapacitása idővel éppúgy vásárlási szempont lehet, mint a közlekedés vagy az iskola közelsége. A lokális víz- és csatornahálózat terhelhetőségéről és az ismétlődő nyári korlátozásokról szóló hírek így fokozatosan ingatlanpiaci tényezővé válhatnak.

Lakásvásárláskor így egyre több olyan kérdés kerülhet elő, amely néhány éve még mellékesnek tűnt. Mikor süti a nap a nappalit? Van-e külső árnyékolás? Milyen vastagok a falak? Mekkora fák állnak az épület körül? Hűthető-e valamennyi fontos helyiség? Fedett-e a terasz? Fedett garázsban vagy a tűző napon áll majd az autó?

A budapesti agglomerációban és a hírekben vízhiánnyal küzdőként megjelenő lokációk esetében pedig az is: mennyire bírja a nyári csúcsterhelést a környék víz- és csatornahálózata?

A hőhullámok tehát nem egyik napról a másikra írják át az ingatlanárakat. Fokozatosan azonban átformálhatják a képet arról, mit is tekintünk ideális lakásnak.