Úgy vagyunk az úgynevezett baloldallal, hogy tőlük a legnagyobb gusztustalanságokat sem vesszük már fel. Igen ám, de itt a Fidesz kedvenc újságírói is elvetették a sulykot. Szerintük nem érdekes, hogy mi történt, csak az számít, hogy az olimpia előtt pattant ki a régi ügy, tehát nyilván Orbán Viktort akarták támadni. És ezért képesek voltak az úszóedző mellé állni. Sőt, Bayer Zsolt a következőket írta: „Utolsó olimpiája előtt néhány hónappal jönnek a patkányok, és nekiesnek a torkának.” Hát akkor ennek tükrében vagyunk egy páran patkányok ebben az országban. – A Bar!kád főszerkesztője a Kiss László-ügy újabb fordulatáról.

Ha szeretnénk leszámolni a vörös múlt ma is mételyező örökségével – és ezt valójában egyedül csak mi, jobbikosok akarjuk –, akkor Nagy Imréről is ki kell mondanunk a súlyos igazságot: egy megvetendő, gonosz és sötét lelkű kommunista volt! ’56 egész világon egyedülálló kommunistaellenes forradalmának és szovjetellenes szabadságharcának középpontjába sem lenne szabad őt állítani! Az igazi hősök ugyanis a pesti, miskolci vagy mosonmagyaróvári srácok voltak, akik elődeikhez méltón, halált megvető bátorsággal szálltak szembe a hazánkra törő Vörös Hadsereggel.

A XX. század pártjai, a Fidesz és az MSZP egyáltalán nem érdekeltek a korrupció megszüntetésében, lévén hogy ők maguk is egy korrupciós hálózat kiépítésének és működtetésének köszönhetik létrejöttüket és fennmaradásukat – mondta el a Bar!kádnak Szotyori-Lázár Zoltán. A Jobbik szolnoki önkormányzati képviselője jogásztársával, Sövegjártó Kristóffal és Szilágyi Györggyel, a nemzeti párt országgyűlési képviselőjével együtt vezeti az Antikorrupciós Munkacsoportot, amelynek egyik fő feladata, hogy koordinálja, rendszerezze az ország minden pontjáról hozzájuk befutó korrupciógyanús ügyeket, ami által egyre több ember szembesülhet azzal, hogy komoly pénzek nem csak országos, hanem helyi szinteken is elfolynak haverokhoz, rokonokhoz.

A Napi.hu idén is elkészítette a 100 leggazdagabb magyart tartalmazó listát. A kormányközeli kivételezettek ismét előkelő pozíciókat foglalnak el az összeállításban, sőt az ő képzeletbeli pénztárcájuk a száz leggazdagabb átlagos vagyongyarapodásánál jóval tempósabb ütemben vastagodott. A lista készítésekor ráadásul csak tiszta eredetű vagyont és csak átlátható tulajdonosi és működési szerkezetet vesznek figyelembe, így természetesen kimaradnak a nagy műkincsparkok vagy a régóta külföldön pihentetett pénzek is. Magyarország leggazdagabb emberei közül ugyanis többen szerepelnek a Panama-iratokként ismertté vált offshore-dokumentumokban.

Kristálytisztán kirajzolódnak végre a törésvonalak a brüsszeli vezetők és az európai népek szándékai között. Az Európai Bizottság elnöke szerint be kell fejezni a tagállamok miniszterelnökeinek, hogy választóikra hallgatnak. Az unió lakosságának viszont mind nagyobb számban kezd elege lenni az életüket a fejük felett diktátummal átrajzoló EU-s vezetésből. Az Orbán-kormány is nehéz helyzetbe került, hiszen a körmendi menekülttábor megnyitásával saját migránsellenes népszavazási kommunikációját gyengíti a Fidesz, és élesen szembekerült a helyi lakosság érdekeivel.

A rendészeti szervek összehangolt munkájának köszönhetően jelentősen javultak a közbiztonsági mutatók Ózdon. A 2014-ben megválasztott jobbikos polgármester hamar változást ígért, ami már tavaly érezhető volt, mostanra azonban az elmúlt 6 év legjobb eredményét produkálta a város. A megoldás „receptje” nem bonyolult, és milliárdok sem kellettek hozzá.

Államosítják a turizmust – sokan így vélekednek az ágazat központosításáról azután, hogy kiderült, a Magyar Turizmus Zrt. működését átveszi a Magyar Turisztikai Ügynökség. A szakmabeliek és a politikai ellenzék tart attól, hogy az idegenforgalom az oktatás sorsára jut. Sokak szerint bár szükség van a központosításra, azonban csakis a szakemberek bevonásával. Érdekes egybeesés, hogy a koncepció megszületésével egy időben Orbán Ráhel éppen lediplomázott egy svájci egyetemen, ahol turisztikai vezetőnek tanult. Mindeközben úgy tűnik, Tiborcz István egyre több luxusszállodát nyitna. A Jobbik szerint a hazai turizmusnak az lenne az érdeke, hogy a kormány meghallgassa a turisztikai szakembereket, és forrásokat biztosítson a valóban hasznos fejlesztésekre, ne pedig a barátok zsebeibe tömje a pénz.

A Fidesz centralizált döntéshozatali struktúrája, a párton (és parlamenti frakción) belüli fegyelem, valamint a kifelé történő, viszonylag egységes kommunikáció okán az a képzet alakulhat ki a külső szemlélőben, hogy a Fideszen belül nem találhatók jelentősebb törésvonalak. Ez azonban csak a látszat. A következőkben számba vesszük azokat a politikai, gazdasági, személyi, ideológiai, habitusbeli, generációs konfliktusokat, amelyek alapján elmondható: a Fidesz – pártelitjét, gazdasági és értelmiségi holdudvarát, támogatói bázisát tekintve – nemcsak sok szempontból heterogén, de ha mélyebbre tekintünk, láthatjuk, nem kevéssé széttartó is. Azonban a törésvonalaknak is van evolúciója, s ami ma még hajszálrepedésként húzódik javarészt a felszín alatt, idővel nehezen áthidalható szakadékot képezhet a párton belüli és a párthoz kötődő hatalmi és érdekközpontok között.

Nyugat-Európában többtízezres tüntetéseket szerveznek nagyvárosokban az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi szerződés megkötése ellen. Az erről szóló hírek rendre kimaradnak a magyar tömegtájékoztatásból. A múlt héten a Greenpeace hollandiai csoportja nyilvánosságra hozott 250 oldalnyi dokumentumot a megállapodásról, ezzel esély nyílik arra, hogy a lakosság figyelmét a háttérben zajló folyamatokra irányítsa.

Fischer Ivánt el lehetne távolítani, ahogyan Alföldi Róbertet is el lehetett volna. Ha akarták volna. Nem akarták – mondta el a Bar!kádnak Bálint NatáLia. Az operaénekest ezúttal nemzetközi kapcsolatok elemző-közgazdász minőségében is kérdeztük arról, hogyan látja a Fischer Iván karmester és Tarlós István főpolgármester között kialakult konfliktus hátterét.

Talán az utolsó órában vagyunk, hogy felélesszük és megőrizzük azt a virtuóz, kreatív, harcos hozzáállást, ami minket még fiatalabb korunkban jellemzett – mondta el lapunknak sensei Agócs Tibor, 3. dan karatés. A jászberényi központú Y Ház, illetve az Y Akadémia szakmai vezetője úgy látja, a magyar fiatalságra nagyon rossz hatással van a bulvártévék által is közvetített virtuális világ, ezért a szülőkkel összefogva a közösség építő erejére irányítják rá a gyerekek, a fiatalok figyelmét. Agócs Tibor szerint ez a hozzáállás nagyobb távlatokra is kivetíthető, azaz Magyarország is jobban működne, ha az emberek ráébrednének, milyen erő van a közösségben.

Nem hallott még Zeyk Domokosról? Ne vádolja magát, egyáltalán nincs ezzel egyedül, pedig a székely férfi tetteivel méltán kiérdemelhetett volna nagyobb nevet is a magyar történelem lapjain. Szobra Erdélyben, a Maros megyei Héjjasfalván található. A napjainkra gyakorlatilag teljesen elfeledett magyar katona az 1848/49-es szabadságharc több nagy ütközetében tűnt ki bátorságával és kiváló katonai képességeivel. A vesztes segesvári ütközet után Bem József neki köszönhette, hogy szabadon tudta elhagyni harcteret. Utolsó perceiben is harcolt a túlerővel szemben, majd reménytelen helyzetét látva a fogság helyett a halált választotta: főbe lőtte magát.

Teleki Sándor a magyar haza tridensének nevezte, amely úgy húzza magára a villámokat, „mint torreádor a bőszült bikát”. És valóban, a Széples jellegzetes három csúcsa koronáját képezi a hegységnek. „Úgy ül ott kiemelkedően az előkelő környezetből, mint egy király, mert az egész tájat uralja. Fiatal vulkáni kőzetből, andezitből áll, mely, mint sziget emelkedik ki impozáns tömegével a környező kárpáti homokkőből.” Akár északról nézzük, Máramarosból, akár délről, a Mezőség felől, a Széples markáns hármas orma magára vonja az utazó tekintetét, akinek önkéntelenül is az az érzése támad, mintha a magyar címerben szereplő hármashalmot látná. Ez pedig már bőven elég ahhoz, hogy leküzdhetetlen vágyat érezzen közelebbről is megismerni a kopár bérceket.

A szavaknak nagy ereje van, nem szabad ezzel visszaélni – mondta el a Bar!kádnak az I. Nemzeti Ki Mit Tud győztese. A versenyre az egész Kárpát-medencéből jöttek, a 16 éves, Pécs melletti Pogányról érkező Bánki Benjámin beszélt arról is, hogy irodalmi országjárást szervez, slamel, szaval, mint fogalmazott, kulturális missziót végez.