Semmibe veszi az Alkotmánybíróság határozatát, a Polgári perrendtartást és az európai joggyakorlatot a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntése, amellyel sérelemdíjat ítélt meg két rendőri jogtanácsosnak, amiért arcukat nem kockázták ki a nemzeti jogvédők egy bírósági tárgyalásról készített tudósításban. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság tavaly, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült, nem öncélú és nem sértő felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, a Fővárosi Ítélőtábla tegnap ismét ezzel ellentétes határozatot hozott.

Az ítélőtábla jogerős döntése kimondta, hogy Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Almási Lajos operatőr megsértette két rendőrségi jogtanácsos képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a bírói tiltás ellenére kitakarás nélkül mutatták őket a jogvédő szervezet honlapjára fölkerült bírósági tudósításban. A két jogtanácsos pár másodpercig látható a tízperces felvételen (5:35-től).

A per tárgya egyébként egy 2006 októberében a rendőrség által bántalmazott és önkényesen őrizetbe vett vidéki értelmiségi kártérítése. Ő annak idején felrótta a Gergényi által jogellenesen műveleti területté nyilvánított Kossuth tér környékén posztoló rendőröknek, hogy nincs rajtuk azonosító jelvény, mire a rend éber őrei lerohanták, földre teperték, megbilincselték, kezét maradandó sérülést okozva megtekergették, majd öt órai időtartamra előállították. Rendzavarás miatt ellene szabálysértési eljárást indítottak, amelyben azonban felmentették a sértettet. A "fülkeforradalmi" váltás után kártérítési igényét a BM elutasította, nevetséges összeget ajánlva, ezért indított a jogsértett kártérítési pert, amelyet végül jogerősen megnyert, közel hárommillió forint kártérítést ítéltek meg neki.

A rendőri szerveket képviselő, közalkalmazotti státuszú jogtanácsosok ebben a perben is körömszakadtukig védték a nyilvánvalóan jogellenes "intézkedést", és azzal mentegették a rendőrterror végrehajtóit, hogy a károsult civil a "műveleti területen" nem tett eleget a rendzavarás megszüntetésére vonatkozó felszólításnak, és számolnia kellett azzal, hogy ha ilyen helyre téved, akkor így jár. Ezt az érvelést "elvtelennek és alamuszinak" nevezte Gaudi a tudósításban, amelyet szintén kifogásoltak a felperesek, de az ítélőtábla helyesen azt állapította meg, hogy ez nem sértette becsületüket.

A Fővárosi Ítélőtábla Fermanné dr. Polák Zita bíró vezette tanácsa összesen kilencszázezer forintnyi sérelemdíjat ítélt meg a felpereseknek ezért a pár másodperc szereplésért. A felvétel Gaudi Facebook-oldala mellett a Kuruc.info portálon is megjelent, és ez külön súlyt adott a verdikt szerint a jogsértésnek.A bíróság szerint a rendőrségi jogtanácsos nem állami feladatot lát el egy rendőrség által közhatalmi intézkedéssel okozott kár miatti perben, és ezért engedélye nélkül nem készíthető róla felvétel.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás katasztrofálisnak minősítette az ítélőtábla határozatát. Rámutatott: a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a tárgyalást vezető bírónak nem kell az állami feladatkörben eljáró személyek hozzájárulását kérnie a felvételkészítéshez. A közhatalmi feladatkörben eljáró rendőri szervek által okozott perben való képviselet szerinte állami feladat ellátásának minősül, hiszen a jogtanácsosok nem magánügyben, hanem közpénzen fizetve járnak el ilyenkor. Vagyis törvénysértő volt, hogy a felvételkészítést a bíró megtiltotta az ominózus tavalyi tárgyaláson. Azt pedig továbbra is elvtelen, alamuszi viselkedésnek tartja, hogy az állami erőszak-monopóliumot birtokló szerv, a rendőrség jogi képviselői nyilvános tárgyaláson el akarnak bújni a kamera elől, ráadásul éppen a 2006-os őszi rendőrterror miatt indult kártérítési perben.

A nemzeti jogvédő kiemelte: nemcsak a Polgári perrendtartással, hanem az Alkotmánybíróság és a Kúria idevágó határozataival, illetve a strassburgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával is ellentétes a tábla döntése. A strassburgi bírói testület a Von Hannover v. Germany (n. 2) ügyben kifejtette, hogy számos szempontot kell azonban figyelembe venni, így például azt, hogy egy fénykép és a cikk nyilvánosságra hozatala mennyiben járul hozzá egy közérdekű vitához, az érintett személy mennyire számít közismertnek, és tekintettel kell lenni arra is, hogy mi a közlés tárgya. Jelen esetben egy közérdekű ügyet bemutató tudósításról van szó, amelyben villanásszerűen, más által alig felismerhetően és nem öncélúan, sértő módon látszódtak a rendőrség jogtanácsosai.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás jelezte, a jogerős ítélet felülvizsgálatát kezdeményezik a Kúrián, illetve alkotmányjogi panasszal is élnek majd.
Ismeretes, a Kúria 1/2012 sz. jogegységi határozata szerint a szolgálatot teljesítő rendőrök nem közszereplők, ezért a beleegyezésük nélkül nem közölhető róluk felismerhető kép- és hangfelvétel. Az Index panasza nyomán azonban az Alkotmánybíróság tavaly ezzel ellentétes határozatot hozott (7/2014). Eszerint ha a szolgálatot teljesítő rendőrről készített felvétel közérdekű, és a bemutatás nem öncélú, akkor nem kell az illető hozzájárulását kérni. Ennek nyomán idén januárban a Kúria 1/2015 sz. döntésével visszavonta korábbi jogegységi döntését.

Vagyis úgy tűnt, a világszerte bevett gyakorlatnak megfelelően végre eltűnhetnek a híradókból a kikockázott arcú egyenruhások. Ám a jelek szerint a Fővárosi Ítélőtábla nem értesült a megváltozott jogi helyzetről, és futószalagon ítél meg több százezer forintos sérelemdíjakat ki nem takart arcú rendőröknek. Legutóbb idén októberben az Indexet marasztalta el jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa egy hasonló esetben.

(MN - gaudinagytamas.hu nyomán)