"A legborzalmasabb táborba szállították a menedékkérőket" - ajvékol tele pofával a magyarokon kívül minden más nemzetet és közösséget szerető és sajnáló HVG.
"Hideg vár rájuk" - sokkolják a jámbor olvasókat, aztán a cikküket olvasva kiderülnek a részletek is. Például az, hogy fafűtéses kályhák várják őket, ingyen fával (még csak nem is nekik kell felvágni és -hasogatni őket, pedig simán beleférne az idejükbe, a fizikai tevékenység ráadásul lefoglal és nyugtat, addig is nem kell gyerekeket erőszakolni) - aki látott már ilyet, az tudja, hogy a hideg és az alábbi képen látható kályha kizárja egymást, főleg bélelt sátrak esetén. És bélelt sátrakról van szó.
Aztán megtudjuk, hogy csak férfiakat vittek oda. Később azt is bevallják, hogy csak olyan férfiakat, akiknek elutasították a kérelmét, magyarul sima élősködők, betolakodók, akiknek semmi közük semmiféle meneküléshez. Ettől függetlenül "a legemberibb, legszakmaibb befogadóállomást" nekik!
Biztos, hogy minket is ötcsillagos szállodákban szállásolnának el, ha hirtelen megérkeznénk Szaúd-Arábiába, mondván, hogy elmenekültünk a tíz éve dúló magyarországi atomháború elől. (Főleg, ha Dicsértessék a Jézus Krisztus! felkiáltással még a rendőreikre is rátámadnánk, és molesztálnánk az asszonyaikat. Azt olvasóinkra bízzuk, hogy e két feltevés közül melyik az elképzelhetetlenebb.)
De nem is szaporítjuk tovább a szót, Dávid népénél ezt más amúgy sem tudja jobban művelni. Zsebkendőket előkészíteni!
Zoom
Bicskéről a legborzalmasabb táborba szállították a menedékkérőket
Dercsényi Dávid
Éppen most zárják be a legjobb magyarországi menekülttábort, a bentlakóknak egy órájuk volt összepakolni, majd többüket a körmendi sátortáborba szállították át. Itt fafűtéses kályhák, hideg vár rájuk.
Elkezdték a bicskei menekülttábor kiürítését és bezárását. A sajtóhírek szerint több menekültsegítő szervezetnek már szerdán szóltak, hogy már ne is menjenek a bicskei táborba menekülteket látogatni, és az átköltöztetés azóta már meg is indult.
A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, az egyedülálló férfiakat, összesen 23 embert átvittek Körmendre, az ott üzemelő sátortáborba, ahol eddig is egyedülálló férfiak laktak. A családokat Vámosszabadiba, Kiskunhalasra, Balassagyarmatra viszik, és volt, akit Budapestre. A bicskei táborban a kiürítés előtt 60 fő tartózkodott. A Menedék Egyesület információi szerint csütörtökön 20 főt Kiskunhalasra visznek, pénteken pedig másik 20-at Balassagyarmatra.
Bicske volt a legjobb, legemberibb, legszakmaibb befogadó állomás, ezzel talán meg is találtuk a magyarázatot a bezárására. A tábort a Szent Egyed közösségnek a Belügyminisztériumhoz eljuttatott, a bezárás miatt tiltakozó közleménye is méltatja, kiemelve, hogy a tábor 25 éven át működött, miatta is választotta az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a regionális központjának Budapestet. "Visszalépés konténerekbe, sátrakba telepíteni a háború és hosszú menekülés viszontagságain keresztülment, sokszor a végletekig kimerült embereket, ráadásul a tél beálltával. A bicskei menekülttábor felkészült szakmai vezetésével, emberséges munkatársaival nagyon jó közeget jelentett e megsebzett emberek számára, lehetőséget teremtve a külsős segítőknek is a rendszeres látogatásaikhoz."
A menekültügyi hatóság enyhén szólva sem választott európai megoldást: egy órát adott a menekülteknek arra, hogy összepakoljanak, volt, akinek emiatt ott kellett hagynia a vendégeinek főzött leves alapanyagait, ennyire sietős volt az átköltözés. "Most ott sír a táborban" – írta Sári Gabriella menetkültügyi aktivista a Facebook-oldalán, és fényképeket is csatolt a körmendi szállásról.
A Helsinki Bizottság úgy tudja, olyan férfiakat szállítottak ide, akiknek a kérelmét elutasították – legyen még egy utolsó, szép emlékük Magyarországról, amelytől nem kaptak védelmet, és pár napra még a középkorba is visszaröpítették őket. A menedékkérők, amikor meghallották, hogy Körmendre mennek, kétségbeestek, teljesen letörtek. Idén április végén létesült ott ideiglenes befogadó állomás menedékkérőknek. A Helsinki Bizottság májusi jelentése is rossz állapotokat talált: pl. "számos kérelmezőnél diagnosztizáltak rühkiütéseket, aminek kezelése és a fertőzés terjedésének megállítása jelentős kihívás elé állítja az egészségügyi személyzetet".
Mert a sátortáboros megoldás középkori. Bár a BÁH azt állítja, ezek a nagy katonai sátrak béleltek, középen fatüzelésű kályhával, a valóság egyes helyszíni beszámolók szerint távol van a BÁH-tól lefestettektől. Sokszor víz áll a sátrakban, a menedékkérők elmondása szerint a kályhákat óránként kell rakni, hogy megmaradjon a meleg, ezért éjjel nem lehet rendesen aludni. tehát teljesen érthető a menekültek kétségbeesése. A bent lakók fáznak, korábban is erre panaszkodtak, pedig akkor még nem is voltak olyan mínuszok, mint most. A Helsinki-jelentésben olvasható, hogy korábban felmerültek problémák az őrökkel, akik nem engedték ki vagy be a táborba a bent lakókat, zaklatták őket. A Menedék Egyesület információi szerint az étkező konténereit most rakják össze, a táborlakók a helyi börtönből kapják az élelmet.
A BÁH megengedte pár embernek, hogy a Baptista Szeretetszolgálat soroksári hajléktalanotthonába költözzenek Bicskéről. Elértük az intézmény vezetőjét, Ghyczy Gellértet, aki elmondta, már két hete tudott arról, hogy a közeli jövőben bezárják a bicskei tábort, a BÁH pedig megkérdezte az intézményt, hány menekültet tudna befogadni. 12 főnek lenne elég hely az amúgy hajléktalanszállásként működő intézményben, amelynek 4-5 menekülteket befogadó szobája is üzemel, de, talán csak egyelőre, hárman érkeztek. Az, hogy kinek jár hajléktalanoknak járó ellátás, a szociális törvény szabályozza, ezért szelektálhatott a BÁH, de az nem világos, miért ne jöhetett volna egy soroksári hajléktalanszállóra az, akit egy nyitott sátortáborba helyeznek el, ahonnan ki-be jöhetnek a lakók.
Elküldtük a kérdéseiket a Bevándorlási és Állampolgársági hivatalnak is, miért csak egy órát kaptak a menedékkérők az összepakolásra, és miért nem mehetett több ember Soroksárra, jobb körülmények közé, mint ahány ment – a választ, ha megérkezik, közreadjuk.
Bicske barátságos, a településhez és Budapesthez közeli tábor volt, ahonnan sokan be tudtak járni a CEU-ra angolt tanulni, egyetemi felvételire készülni, és így is nőttek az integrációs, beilleszkedési esélyeik, mondja Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Körmend mindentől messze van, a Rendészeti Szakközépiskola területen helyezkedik el a határ mellett – a körülmények még azt is Ausztria felé terelik, akinek feltett szándéka volt Magyarországon letelepedni. Akit Körmendre száműz az állam, az egyet érez: nem szívesen látott "vendég" Magyarországon. De Kiskunhalason sem sokkal jobb a hangulat: mint Bakonyi elmondta, a befogadó állomás a korábbi menekültügyi őrizetes konténerekben kapott helyet. A befogadó állomás nyitott, a konténerek fűthetőek, de a konténerszállások körül ott a szögesdrót, ami a háborús övezetekből érkezettek sok baljós emléket idézhet fel. Bakonyi szerint Vámosszabadi és Balassagyarmat most a két leglakályosabb befogadó tábor. Körmend pedig a legborzalmasabb.