2019. szeptember 18., szerda, Diána napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:33 Kozmetikai termékkel akarják irtani a cigányokat!!!22:16 A tanúba illő jelenetek: a fideszes képviselő átadott egy parkolót, kivezényelték az összes gyereket22:00 Bibi az előzetes választási eredmények szerint meggyengült - nincsenek természetes koalíciós partnerei21:49 Az oroszok elfogtak két észak-koreai hajót, mert tüzet nyitottak rájuk21:31 Sejthető volt: az amerikai-szaúdi páros "kinyomozta", hogy Irán támadott21:22 Felborult egy tűzoltóautó a diákoknak tartott váci bemutatón20:58 Lőrincz Tamás világbajnok20:39 Estig viszonylagos nyugalomban zajlott az előrehozott választás Izraelben20:02 Horvát államfő: megvédjük a határokat egy újabb migránsválság esetén19:21 Bosnyák Zoltán: Méhely Lajos, a magyar fajvédelem igehirdetője19:04 Amerikai szenátor: meg kéne fontolni az iráni olajipar bombázását18:33 Már érkezik is a következő migránsszállítmány, és persze ez is miattunk18:00 Orbánék hamarosan levelet kaphatnak: izraeli állampolgárságú zsidóbűnözőt tartóztattunk le17:42 Elsőként úszta át négyszer egyhuzamban a La Manche-csatornát egy amerikai nő17:19 A védelem kezdeményezte a perújítást a Prisztás-gyilkosság ügyében
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Zsidóbűnözés :: :: Hozzászólások

A zsidók ezen a napon küldték a halálba Krisztus urunkat

Reklám

Nagypéntek van, Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napja, ez a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent három nap egyike. Ez az egyházi év legcsendesebb napja.
A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, azaz március 22. és április 25. közé esik.
A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő, az ünnepet megelőző utolsó nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta), amely a virágvasárnappal kezdődik. A nagyhéten belül a húsvéti szent három napon (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton, valamint húsvétvasárnap emlékezünk meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

Hieronymus Bosch: Keresztút
Nagypéntek elnevezése a magyar nyelvbe a keleti egyházban szokásos görög elnevezésből (hé hagia kai megalé paraszkeué – a szent és nagy készületi nap) származik. A nyugati egyházban hivatalos neve: feria sexta in passione et morte Domini (az Úr szenvedésének és halálának péntekje). Angol nyelvterületen hosszú pénteknek vagy jó pénteknek is nevezik, német elnevezése, a Karfreitag az ónémet „kara” (bánat, gyász) szóból ered.
Krisztus-gyilkosok
Az evangéliumok szerint a Getsemáne-kertben elfogott Jézust a zsidó főtanács elé állították, amely istenkáromlás vádjával – mivel azt állította magáról, hogy ő a Messiás – halálra ítélte. Ezután a római helytartó, Pilátus elé kísérték, és azzal vádolták meg, hogy a zsidók királyának mondja magát, ami felségsértésnek minősült.
Zoom
Krisztus Pilátus előtt (forrás: A Passió)
Pilátus a zsidó főpapok és a tömeg nyomására halálra ítélte és kiszolgáltatta nekik Krisztust, de megmosta kezeit, így nyilvánítva ki: ártatlant küld a halálba.
Jézust ezután megkínozták, megostorozták és töviskoszorúval megkoronázták, majd a keresztúton a Koponyák hegyére (a Golgotára) vitték, ahol megfeszítették.
Csonka szertartás
A katolikus egyházban ezen a napon az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A misét azért nevezik csonkának, mert nem mutatnak be szentmiseáldozatot (mivel ezen a napon azt Jézus, az örök főpap mutatja be). A pap a szertartást piros öltözékben végzi – mert ez a vértanúság liturgikus színe –, a bor és a kenyér átváltoztatása pedig elmarad. Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.
A misén a pap földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.
A nagypénteki szertartás három részből áll. Az igeliturgia során olvasmányokkal és ünnepélyes egyetemes könyörgésekkel idézik fel Krisztus szenvedéseit. Ezután következik a körmenetben behozott kereszt előtti hódolat, majd végül a szentáldozás az előző nap átváltoztatott szent ostyával.
A misét egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás és elbocsátás. A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak, a Biblia szerint ugyanis Jézus ebben az órában halt meg a keresztfán. A katolikus egyház nagypénteken
szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
A nagypénteki keresztúti szertartáson Jézus szenvedésének egyes állomásait idézik fel. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza, átvéve a jeruzsálemi szokást, amely a ferencesektől származik. Rómában a Via Crucison, amely a megváltónak a Kálvária-hegyre vezető útját és halálát idézi fel, a pápa maga is viszi a keresztet.
"Isteni üdvtény"
A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, nem csupán gyásznap, hanem isteni üdvtény is. Ez az év egyetlen böjti napja és szigorú bűnbánó nap, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek.
A hívők közül azok is, akik év közben nem vettek úrvacsorán (a protestáns liturgia szerint általában minden hónap első vasárnapján tehetik ezt meg), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort. A protestáns templomokban fekete oltárterítőt helyeznek el, korábban az is szokás volt, hogy gyászöltözetben mentek istentiszteletre.
A tükröt letakarták, a tüzet kioltották, az órát megállították
A nép körében nagypéntekhez a hallgatás, a csönd kapcsolódott, a tükröt fekete kendővel takarták le, az órát megállították vagy nem húzták fel. A tüzet nagycsütörtök este kioltották, és a húsvéti szentelt tűz parazsából élesztették újjá, addig csak hideg ételt ettek, nagypénteken csak egyszer, kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket. Krisztus szenvedését misztériumjátékokban, felvonulásokban, Mária-siralmakban idézték föl.
Nagypénteken szokás volt meszelni, takarítani, nagymosást tartani. A legények, ha elmentek is a nekik kedves leányhoz, nem találkoztak vele, csak egy fekete szalagot kötöttek a kapuhoz közeli fára.
Az Országgyűlés 2017. március 7-én nyilvánította munkaszüneti nappá nagypénteket.
(MTI - Híradó)
Kapcsolódó:
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready