Elmegy Izraelbe, ahol elképedve tapasztalja, hogy az ottaniak minden áron őrizni akarják az ország zsidó jellegét - mely ugye néhány százezer palesztin elüldözése révén alakult ki, de most nem ez a téma. Hanem az, hogy közli velük, így nem lehet élni, a sokszínűség erő, majd megnyitja a kapukat a bevándorlók előtt.

Ugyanazt teszi tehát, amit a zsidók az európai nemzetállamokkal. Az ő "érvükkel" is vág vissza nekik: ha valakinek nem tetszik a folyamat, az rasszista - ugyanaz zajlik, ami nálunk, csak a rajzfilmben fordított szereplőkkel.

A végén pedig a "happy end": ezúttal nem a zsidók győztek - az történik Izraellel, amit Európának szánnak "Isten ajándékai". Tanulságos és elgondolkodtató: amit itt ők ránk kényszerítenek, azt a legkevésbé sem akarják otthon maguknak. Nem véletlenül.

Kapcsolódó - egy másik rajzfilmecske: Így neveld a négeredet