A gázellátáshoz szükség van nagy kapacitású gáztároló infrastruktúrára, mivel az igény ingadozik. Ezért az ellátás érdekében szükséges, hogy az importáló országok nyáron feltöltsék a tárolóikat, hogy a télen több gázt tudjanak használni.

Jelenleg az európai energiaárakat alapvetően ez hajtja fel: ugyanis miközben Európa készül a télre, a tárolók nincsnek tele. Ezért a versenypiacról egyre drágábban lehet földgázt szerezni az előttünk álló télre.

Ennek alapvetően az az oka, hogy hosszú és kemény tél volt a 2020/21-es fűtési-szezonban Oroszországban. Ennek következtében a legutóbbi tél végére az orosz gáztárolók a szokásosnál sokkal jobban kimerültek. Míg normális esetben az orosz gáztárolók a tél végére 30-40 százalékos szintre szoktak kimerülni, addig a legutóbbi alkalommal ez az érték 16 százalék lett.

Ez azért probléma, mert azt ugyan mindenki tudja, hogy Oroszország a világ legnagyobb földgázexporttőre, de azt már kevésébe, hogy egyben az egyik legnagyobb fogyasztó is: a belföldi orosz gázfogyasztás több mint másfélszerese az exportnak.

Ezekből így már következik, hogy a saját tárolóik kimerültsége miatt az oroszok az idei nyáron nem tudtak annyi gázt Európába exportálni, mint szoktak, mivel inkább a saját tárolóikat töltötték fel. Vagyis a kemény orosz tél miatt nem volt lehetőség felölteni az európai gáztárolókat.

Ennek hatására az európai energiapiacokon elszabadultak az árak: az év eleje óta a gáz és az áram ára is megtöbbszöröződött a tőzsdéken. A fenti levezetés alapján pedig könnyen belátható, hogy ez a helyzet legalább a fűtési szezon végéig így is marad.

Ugyan az oroszoknak szerződéses kötelezettségeik vannak a minimális gázmennyiség biztosítására, de ebben a helyzetben ki lenne az, aki inkább Európába szállítana, és hagyná megfagyni a saját lakosságát?

A gáz beszerzési árának a növekedése mellett van egy másik oka is annak, hogy többszörösére nőttek az európai áramtőzsdéken az árak: elszállt a széndioxid-kvótának is az ára.

A széndioxid-kvóta már viszonylag régen beépült az európai áramárba, de régebben közel sem volt ilyen magas az árfolyama. Európában a kvóta ára az év elejéről szeptemberig közel 90 százalékot nőtt.

Ez pedig azt jelenti, hogy a nagyon megdráguló földgázt az árampiacon nehezebb helyettesíteni a szénnel, a földgáz hagyományosnak mondható vetélytársával, mivel a szén esetében több kvótát kell venni a szénerőműveknek a termeléshez.

A fentiekből már látszik, hogy megdrágult a gázimport, a szénre pedig nőtt a kvóta ára. Viszont ezeket a problémákat a német energiapolitika képes még tetézni is azáltal, hogy kivezetik az atomenergiát. Ennek már a mostani fűtési szezon idején lesz hatása, mégpedig azzal, hogy idén decemberben 3 német atomerőművet véglegesen leállítanak.

A 3 leállításra ítélt atomerőműnek együttvéve közel akkora kapacitása van, mint a paksi atomerőmű kétszeresének. Ugyan a német árampiac sokkal nagyobb, de ennek ellenére ennek jelentős hatása van ott is és a környező országokban is. Ha engednék tovább működni a három leállításra ítélt atomerőművet, akkor jelentősen csökkenhetne az áramtőzsde árfolyama.

(Olvasónktól)

https://www.worldoil.com/news/2021/9/23/russia-can-t-solve-europe-s-gas-crunch-as-winter-approaches
https://www.statista.com/statistics/265407/world-natural-gas-consumption-by-country/
https://www.statista.com/statistics/217856/leading-gas-exporters-worldwide/
https://www.lombardodier.com/contents/corporate-news/investment-insights/2021/september/global-carbon-trading-efforts-mu.html
https://ember-climate.org/data/carbon-price-viewer/
https://www.dw.com/en/nuclear-power-are-energy-price-hikes-prompting-a-german-rethink/a-59594913