Mint minden ünnepkörnek, így a húsvétnak is megvan a hagyományos étkei, melyet a nagyböjtöt lezárva húsvétvasárnap és húsvéthétfőn került az ünnepi asztalra. Az alábbiakban a Palócföldön étkezési szokásokra vetünk egy pillantást. A Felvidék.ma cikke.
 Palóc parasztház a balassagyarmati Palóc Múzeum udvarán (fotó: Pásztor Péter / Felvidék.ma, archív) |
A nagyböjti időszak húsvéttal zárul. Amíg nagypénteken szigorú böjt tartása volt kötelező, addig húsvétvasárnap már finom étkek kerültek a palóc háztartások ünnepi asztalára. A húsvétvasárnapi misén megszentelték az étkeket. A néphagyomány szerint ezt azért tartották fontosnak, hogy a hosszú böjtölés után ne ártson meg az újból megkezdett hús. A palóc területen a sonka, hús, szalonna, kalács és a só szentelése volt szokásban, ám festett tojást, bort valamint tormát is vittek a templomba. A megszentelt éteket reggelire ették meg, ám számos helyen vasárnap délig böjtöltek.
 Húsvéthétfőn a palóc vidéken sem maradhatott el a hímestojás (fotó: Pásztor Péter / Felvidék.ma) |
Előző napon, nagyszombaton vizet szenteltek a templomban, és az Ipoly mentén egy-egy háziasszony húsvétvasárnap reggel az étkezés előtt saját maga szentelte ezzel a vízzel a kocsonyát, hogy senkinek sem ártson meg. Emellett szokás volt az ünnepi étkezés előtt inni a szenteltvízből.
A palócföldi ünnepi asztal elengedhetetlen étkei a sonka, tojás, torma. Mindezen étkeknek misztikus, gyógyító hatást tulajdonítottak.
Mint Hollókőn mondták: aki húsvétkor főtt tojást eszik, akárhol lefekszik, nem árt neki a kígyó. Tormát pedig, mint mondták azért eszik, hogy olyan egészségesek legyenek, mint a torma.
Honti szokás szerint a háziasszony húsvétvasárnap reggel megpucolt egy piros tojást, s annyi felé vágta, ahányan a házban laktak. A család minden tagja kapott egy darabot belőle. A hiedelem szerint mindezt azért, hogy ha eltéved, emlékezzen, kivel evett piros tojást húsvétkor, és találja meg a helyes utat.
A húsvétvasárnapi menü a legtöbb helyen kocsonya volt kaláccsal. Egyes tehetősebb házaknál bárányt vágtak. Az étkeket már nagyszombat napján elkészítették, hiszen húsvétkor, az ünnepnapkor nem dolgoztak, így a gazdasszony sem főzött.
Bizonyos mértékben újragondolt formában megelevenednek egyes karácsonyhoz kapcsolódó szokások is. Így a húsvéti kalács (márványkalács) morzsáit a háztáji állatoknak adták, hogy azok is egészségesek legyenek, avagy a zöldséges kert talajára szórták, hogy ne legyen férges a leendő termés. A szentelt sonka csonkját a gyümölcsfára akasztották, hogy az sokat teremjen.
 Számos helyen került az ünnepi asztalra kocsonya (fotó: Pásztor Péter / Felvidék.ma, archív) |
Karancsságon már húsvétvasárnap este megterítették locsolókat váró asztalt. Sonka, tojás, torma, főtt kolbász, sütemény, kalács került ilyenkor a vendégváró asztalra. Így várták a húsvéthétfőn kora reggeltől érkező locsoló legényeket.
Ha már locsolkodó legények. A leányok alapos meglocsolásáért különféle kedvességekkel ajándékozták meg a legényeket. A hímes és/vagy piros tojás mellett gyümölccsel, kis tortákkal, csokoládékból készült állatfigurákkal ajándékozták meg a fiúkat.
Felhasznált irodalom: Lengyel Ágnes: Régi palóc konyha – Étkezési szokások, receptek
