A nyugati közvéleményben hajlamos mindenki egy „nagy egészként” tekinteni a putyini Oroszországra abban a tekintetben, hogy politikailag egységes, s mindenről maga Putyin dönt. A belső mozgásokról (leszámítva a korábbi Wagner-lázadást) azonban nem nagyon beszélünk, most azonban a Reutersen is megjelent egy elemző cikk arról, bizonyos orosz nacionalista csoportok hogyan igyekeznek nyomást gyakorolni Putyinra, miben azonos, miben tér el véleményük az ukrajnai konfliktusról.
Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök egy lehetséges békemegállapodás lehetőségét vizsgálja az ukrajnai háború lezárására, hazai terepen a Nyugat-ellenes nacionalisták kampányt folytatnak a konfliktus folytatásáért.
„Fegyvert és hazát adunk fel!” – írta Pavel Gubarev, egy Moszkva-párti aktivista vasárnap az Ukrajna keleti részén, Moszkva ellenőrzése alatt álló donyecki területen, tiltakozva az ellen, hogy a konfliktus a jelenlegi frontvonalakon „befagyjon”. Egy nyugati szemlélő számára első pillantásra úgy tűnhet, hogy Putyin nyomás alatt van.
Azonban a „Z-patriótáknak” nevezett csoport – az orosz hadsereg járművein látható Z-jel után elnevezve – bizonyos szabályok szerint kénytelen működni, és végső soron nem jelentenek fenyegetést Putyinra – mondta három, a Kremlhez közel álló forrás a Reuters szerint. Elvárják tőlük, hogy igazodjanak a hivatalos vonalhoz, ha eljön a békekötés ideje – tették hozzá.
Ugyanakkor Putyinnak és titkosszolgálatainak kezelniük kell ezeket a keményvonalas nacionalistákat, nehogy megzavarják az elnök céljait – mondták ugyanők.
Elemzők szerint miközben Donald Trump amerikai elnök és néhány nyugat-európai vezető a békekötést szorgalmazza, a Z-patrióták háborúpárti érvei néha a Kreml számára is túl messzire mennek: felkorbácsolják a közvéleményt, és túlzott katonai reményeket keltenek.
„Nem mindegyikük van teljes ellenőrzés alatt” – mondta Tatiana Sztanovaja, a Carnegie Russia Eurasia Center vezető kutatója, aki régóta tanulmányozza a Kreml működését.
Sztanovaját tavaly az orosz hatóságok külföldi ügynöknek nyilvánították. Megjegyezte, hogy néhány Z-patrióta Kijev és Odessza elfoglalását, sőt Lengyelország megtámadását is követelte – ezek a célok messze túlmutatnak azon, amit Putyin eddig Oroszország háborús céljaiként kijelentett (Krím és négy ukrán régió bekebelezése).
„A társadalmat nagyobb háborúra uszítani akadályozó tényező, és folyamatos munka zajlik azon, hogy visszafogják őket, vagy elhallgattassák – mert zavart keltenek, amikor Putyinnak tárgyalnia kellene” – mondta Sztanovaja.
A Kreml nem reagált a hírügynökség kommentkérésére. Néhány Z-patrióta – például háborús bloggerek és tudósítók – több százezer követővel rendelkezik a Telegramon, és széles körben olvasottak Oroszországon belül, az elit körében, külföldön és Ukrajnában is.
Azok a nacionalisták, akik korábban szembementek a Kremllel, bajba kerültek – például a lázadó Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin, vagy a nyíltan nacionalista Igor Girkin. Prigozsin repülőgép-balesetben halt meg, Girkint bebörtönözték.
A Kreml „teljes hazugságnak” nevezte azt a feltételezést, hogy Putyin bosszúból ölette volna meg Prigozsint az ellene irányuló zendülés miatt. Azt is állítja, hogy nem befolyásolja a bírósági ügyeket, ezt persze többen vitatják.
Elemzők szerint a Z-patrióták hasznosak voltak a Kreml számára az elmúlt három évben, mivel segítettek fenntartani a háború széleskörű társadalmi támogatottságát. De azok a patrióták, akik túl nagy zajt csapnak egy esetleges békemegállapodás körül, kiszorításra számíthatnak – mondták a források.
Miután Putyin vasárnap egy moszkvai sajtótájékoztatón közvetlen béketárgyalásokra szólított fel Ukrajnával Isztambulban, néhány nacionalista azonnal aggodalmát fejezte ki.
„A háborúnk addig fog tartani, amíg teljesen felszabadítjuk Novorosszija és Malorosszija területeit” – írta hétfőn blogjában Konsztantyin Malofejev nacionalista, aki egy olyan magas rangú tisztviselő férje, aki közvetlenül Putyinnak jelent. A használt kifejezések a cári Oroszország idejéből származnak, és olyan mai ukrán területekre utalnak, melyeket egykor az orosz birodalom irányított.
Közben Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, jelenleg a Biztonsági Tanács elnökhelyettese, aki korábban liberális, Nyugat-barát szereplőnek mutatta magát, szombaton az X platformon (korábban Twitter) kijelentette: egy fegyverszünet „lehetőséget adna az ukrán hadseregnek a regenerálódásra”.
Medvegyev gyakran tesz szélsőséges és diplomáciát nélkülöző kijelentéseket, ám ezek tükröznek egyfajta gondolkodást a Kreml magas rangú köreiben – mondta öt, a Reuters által megkérdezett diplomata. Egyikük szerint Medvegyev – mint korábbi államfő – különleges felhatalmazással rendelkezik, és közel áll Putyinhoz.
Egy másik forrás szerint Malofejevhez hasonló nacionalisták harcias kijelentései – bár őszinték és nem előre betanultak – azt is jelzik, hogy a Kreml valóban közel jár-e a békéhez vagy sem.
Ha és amikor a háborúnak vége, vagy közel van a lezáráshoz, az ilyen emberek megérzik a szelek változását – mondta a forrás. Aki nem alkalmazkodik, akár börtönbe is kerülhet – tette hozzá egy másik.
A hatóságok két szabályt nagyon egyértelművé tettek: nem szabad személyesen kritizálni Putyint, sem a hadsereg vezetését. Egy közvetlenül azután elfogadott törvény szerint, hogy az orosz csapatok 2022-ben megtámadták Ukrajnát, a hadsereg „lejáratása” akár 15 év börtönnel is büntethető.
Miután Girkin – egykori FSZB-tiszt és hadszíntéri parancsnok, akit a Nyugat háborús bűncselekmény miatt köröz – Putyint és a hadsereg vezetését hibáztatta az ukrajnai kudarcokért, 2024-ben szélsőségességre uszítás miatt négy év börtönre ítélték.
Ennek ellenére hétfőn a börtönből is azt írta a közösségi médiában: „Csak egy bolond vagy egy szabotőr, aki titokban az ellenséget segíti az információs térben, beszélhetne a háború közelgő végéről vagy bármiféle kompromisszumról.”
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója 2023. júniusában embereivel megpróbálta megdönteni az akkori védelmi minisztert, és személyesen is kritizálta Putyint.
Két hónappal a zendülés után Prigozsin repülőgépe lezuhant, vele együtt több fő parancsnoka is életét vesztette. Putyin később azt sugallta, hogy kézigránát robbantotta fel a gépet, miközben az utasok kokaintól és alkoholtól befolyásolt állapotban voltak.
A Carnegie intézethez tartozó Sztanovaja – aki közvélemény-kutatások alapján a Z-patrióták nézeteit az orosz lakosság 10-15%-a osztja – úgy véli, Putyin saját meggyőződései határozzák meg a politikát, nem a nacionalisták.
„Radikális külső változások hiányában Putyin elszántan ragaszkodik ahhoz, hogy a saját feltételei szerint zárja le a háborút” – mondta, utalva az orosz elnök által hangoztatott területi és biztonsági célokra Ukrajnában.
H.V. - Kuruc.info (Reuters nyomán)