Jelentősen emelkedett hétfőn az európai földgáz ára a Perzsa-öböl térségéből érkező szállítások körüli ellátási aggodalmak miatt, a jegyzés 2022 vége óta nem látott szintre emelkedett.
 Illusztráció: Silas Stein / dpa / AFP |
A holland TTF (Title Transfer Facility) virtuális gázkereskedelmi platform egyhónapos határidős kontraktusának európai referencia jegyzése a kora reggeli kereskedésben több mint öt százalékkal nőtt, és megawattóránként 83,75 eurón állt, ami csaknem négyéves csúcsnak felel meg.
A piaci szereplők attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoros blokádja miatt tartóssá válhat a közel-keleti cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításainak fennakadása. Az iráni és több öböl menti állam részvételével hétfőre tervezett egyeztetést elhalasztották, így egyelőre nem körvonalazódik megoldás a térség energiakereskedelme szempontjából kulcsfontosságú tengeri útvonal körüli konfliktusban.
Az ománi külügyminiszter, Badr al-Buszaidi vasárnap késő este az X közösségi oldalon közölte, hogy a másnapra tervezett regionális találkozót a konszenzus érdekében elhalasztották. Sajtóértesülések szerint a felek eredetileg a Hormuzi-szoros ügyében kialakult patthelyzet rendezését célzó megállapodást mutathattak volna be.
A gázár az idén csaknem a háromszorosára emelkedett, mivel továbbra sem látható a Közel-Keletet érintő konfliktus lezárása, és az energiahordozó-szállításokat érintő korlátozások fennmaradnak. Az európai országok, köztük Németország is, versenyt futnak az idővel, hogy a tél beállta előtt feltöltsék a viszonylag alacsony töltöttségi szinten álló gáztárolókat.
Piaci szakértők szerint a fűtési szezonban tovább éleződhet a verseny a rendelkezésre álló szállítmányokért, ha a globális kínálat szűkös marad.
A Bloomberg által elemzett hajókövetési adatok szerint szeptember elején még növekedett a Nyugat-Európába érkező LNG-mennyiség, az elmúlt héten azonban ismét visszaesett a beszállítások volumene, miközben a gáztárolók feltöltésének üteme is lassult.
Frissítés: eltérően érintené az uniós országokat egy gázársokk
Az Európai Unió tagállamai eltérő mértékben lennének felkészülve egy esetleges drasztikus világpiaci gázáremelkedés következményeire - derül ki az európai területfejlesztési és területi megfigyelési program (ESPON) keretében készült friss szimulációból. Az elemzés szerint a megújuló energiaforrások és az atomenergia magasabb aránya, valamint a diverzifikált gázbeszerzés mérsékelheti a sokk hatásait.
Nyugat-, Észak- és Dél-Európa országai, köztük Németország, Ausztria, Franciaország, a skandináv államok, valamint Spanyolország, Portugália és Olaszország esetében kisebb inflációs hatással járna a gázársokk. Ezzel szemben a kelet-európai uniós tagállamok, így Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, a balti államok és Románia egyes térségei lennének a leginkább kitettek.
A bécsi CESAR (Centre of Economic Scenario Analysis and Research) kutatóintézet által koordinált projekt szerint az energiahatékonyabb, diverzifikáltabb energiarendszerrel és a fosszilis energiahordozóktól való kisebb függőséggel rendelkező országok ellenállóbbak a hasonló sokkokkal szemben.
A gázárak emelkedése elsősorban az energiaigényes ágazatokat, például a fém-, cement- és üveggyártást, a finomítókat, valamint a vegyipart sújtaná. Az energiatermelésben pedig elsősorban a villamos energia drágulásán keresztül jelentkezne a hatás, mivel az uniós országok eltérő mértékben használnak gázerőműveket áramtermelésre.
A szimuláció szerint a gázbeszerzési források további diverzifikálása jelentősen enyhíthetné egy drasztikus áremelkedés következményeit. Emellett az áramárak nemzeti szintű befolyásolása is mérsékelheti a hatásokat. Az elemzés szerint különösen Közép- és Kelet-Európában lenne fontos a fosszilis energiahordozóktól és az importtól való függőség csökkentése, például a megújuló energiaforrások bővítésével. Ezekben a térségekben ugyanis a fosszilis energiahordozóktól való nagy függőség és a korlátozott költségvetési mozgástér együttesen súlyosbíthatja a gázársokk következményeit.
(MTI)
