2018. május 22., kedd, Júlia, Rita, Ugocsa napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:40 Sérti a brit nemzetbiztonságot az orosz korrupciós pénzek londoni átmosása22:18 Kalasnyikovokkal lövöldöztek az utcán Marseille-ben21:47 Szorulni fog Szlovénia és Spanyolország izraeli nagykövete, mert országaik a terrorállam érdekei ellen szavaztak az ENSZ-ben21:20 Rosszul sült el a Tatai Patara20:59 Patkányméregszívás és két metiles lőre között magyart lincselni is van idejük a szerepi cigányoknak - az áldozat szólni mert, hogy ne a háza előtt kiabáljanak20:39 Ez a cigánygyerek ölte meg brutálisan a nyolcéves sólyi kislányt - beismerő vallomást tett20:32 Kigyulladt egy kiránduló gyerekekkel teli busz az M0-son20:23 A korrupció miatt elítélt PSD-elnök szerint egyenesen antiszemitizmus a kormányfője elleni feljelentés20:14 Negyedik alkalommal rendezik meg a Rákóczi-emlékmenetet a fővárosban19:49 Washington új nemzetközi szerződést, értsd: rendszerváltást akar Iránban19:26 "Meglepetés ez a kormány" - mondta az Öt Csillag Mozgalom vezetője, mikor bejelentette a miniszterelnök-jelölt nevét18:56 Celebek és Celebesz: újabban kutyahúsmentes Indonéziáért küzdenek az állatvédők18:45 Szaúd-Arábia szabadon engedett több mint ezer etióp foglyot18:32 Az északírek nem kis része még az erőszakcselekményeket is pártolná, ha a Brexit után visszaállítanák a határellenőrzést17:49 Több mint 100 ember kapott súlyosbított életfogytiglani büntetést Törökországban - ez náluk a halálbüntetés utóda
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika :: :: Hozzászólások

Morvai levele: Ne tőlem féltse az emberi és a szabadságjogokat, Drága Bolgár Úr!

Drága Bolgár Úr, arra kérem, ne tőlem féltse az emberi jogokat Magyarországon, hanem attól az „értelmiségtől”, amelyik...
No, nem is folytatom, inkább elmesélem mi történt a minap, Anyák napján.
Zoom
Dél körül a családi ünnepi ebédre tartva az autómban az Ön műsorára kapcsoltam, és arra lettem figyelmes, hogy két kedves kartársával éppen rajtam gúnyolódnak. „Morvai Krisztina persze nem szavazta meg a médiaszabadságról szóló jelentést a héten Brüsszelben...” - mondta egyikük. „Nem csodálkozom...”- reagált a másik gúnyosan nevetgélve, majd hármasban kacarásztak jólesően. Késésben voltam a fontos eseményről, nem tudtam tovább hallgatni Önöket. Parkolás, slusszkulcs, vágtázás a budai kisvendéglőbe, közben rövid bosszankodás a hallottak miatt...
És akkor ismét kiderült, hogy az élet milyen különleges tehetségű, furfangos rendező...
Mielőtt megtalálnám a mi asztalunkat, hozzám lép egy csodaszép, fiatal várandós nő, kézen fogva aprócska kislányával: „Szervusz Krisztina! Emlékszel rám? Horváth Zsófi vagyok 1, 2006-ban találkoztunk. Tudod, a páromat és engem is akkor ismertél meg...” Meghatódva emlékeztem vissza a történetre, amely nem volt akkor egyedülálló, de mégis különleges. „Persze, hogy emlékszem. Egy időben vertek benneteket véresre a rendőrök, a szintén egyetemista fiatalemberrel, akit ezen a különleges alkalmon ismertél meg, majd pedig együtt vittek benneteket a fogdára, és a büntetőeljárás is együtt folyt ellenetek. Akkor szerettetek egymásba, de aztán elvesztettük a fonalat, nem tudom, mi történt a koncepciós eljárás befejezését követően...” - mondtam kérdően a pocakjára és a kislányra nézve. Elmosolyodott: „Igen, jól sejted, összeházasodtunk. Vértesaljai Laci Atya adott össze bennünket...” - mondta szintén jelentőségteljesen, tekintettel arra, hogy - amint arra Drága Bolgár Úr és a stúdióban beszélgető kartársai is bizonyára emlékeznek - ő volt az a katolikus pap, akit papi egyenruhájában vertek össze 2006. október 23-án a rendőrök. „Többekkel tartjuk a kapcsolatot, például szegény Teri nénivel, tudod Krisztina, a tanárnővel, akivel együtt ültünk összeverve a rabomobilban és együtt vittek bennünket a fogdára... Ő sajnos nincs jól. Hiába telt el olyan hosszú idő, pszichésen nem tudta kiheverni azóta sem a történteket...”
Ezen a ponton kezdett el már integetni a családom az asztaltól, így abba kellett hagynunk a beszélgetést. Jó lett volna hallani a többiekről is, bár annak a több ezer összevert, bebörtönzött, megalázott embernek a történetét, akik 2002 és ’10 között - azaz az Önök idejében, Drága Bolgár Úr - tapasztalták meg a magyar balliberális oldal sajátos felfogását a szabadságjogokról, nos, azt a sok történetet aligha tudnánk maradéktalanul összegyűjteni. (Emlékeztetőként küldök Drága Bolgár Úrnak két olyan linket, amin a túlélők beszélnek a 2006 őszi eseményekről, de küldök olyat is, amin Budaházyt verik véresre a 2002-es Erzsébet hídi blokádon, no meg olyat is, amikor engem már hivatalos európai parlamenti képviselő-jelöltként fújnak közvetlen közelről arcon a könnygázzal 2009-ben...) Volt szerencsém tehát megismerni a balliberális oldal felfogását a szabadságjogokról, és úgy érzem, emberi jogokkal foglalkozó jogászként és az egykori Civil Jogász Bizottság valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagjaként nem szorulok rá arra, hogy Önök leckéztessenek arról, hogy mi is a szabadság, mik azok a szabadságjogok. Az Önök felfogását már megismertük akkor, amikor folyamatosan bagatellizálták, minimalizálták a 2002 és ’10 közötti kormányok embertelen és brutális jogtiprásait. Értse meg Drága Bolgár Úr, hogy ez nem az Önök pályája... A szabadságjogokról való eszmefuttatás és gúnyolódás nem az a terület, ahol Önök egyetlen percig is hitelesek lehetnének. A szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggő emberi jogokat ne tekintse szakterületének az a balliberális értelmiség, amelyik 2002 és ’10 között azt tette, amit tett...
De persze szívesen elárulom Önnek, hogy miért is nyomtam a „tartózkodás” gombot a médiaszabadságról szóló múlt heti brüsszeli jelentés esetében. Nem azért, mintha nem tartanám fontosnak a médiaszabadságot és általában a szabadságjogokat. (Bár ismételten szeretném hangsúlyozni: a szabadságjogok szeretetéről és védelméről kissé más fogalmam van, mint Önnek és pajtásainak...) Azért tartózkodtam, és nem szavaztam „igen”-nel, mert a jelentés - ahogy az mostanában az Európai Unióban megszokott - több ízben hangsúlyozza a „gyűlöletbeszéddel” szembeni fellépés szükségességét, továbbá olyan megfogalmazásokat alkalmaz, amelyek értelmezhetőek úgy, hogy újfajta cenzúra - cenzor szakemberek illetve cenzor testület - kialakítására készül az Európai Unió. Ami a gyűlöletbeszédet illeti: a migrációs válság 2015. évi kezdete óta a következőt tapasztalom az Európai Unióban: azokat a személyeket (polgárokat), csoportokat illetve tagállamokat, amelyek a tömeges migrációt elutasító bevándorlás-politikát vallanak magukénak, „idegengyűlölőnek” minősítik. Logikusan következik ebből a megközelítésből, hogy a tömeges bevándorlás ellenzői a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozásoknak „hála” folyamatosan korlátozva vannak szólásszabadságukban, véleménynyilvánítási szabadságukban, és szinte tökéletesen elnyomásra kerül a bevándorlás-politikákkal kapcsolatos vita lehetősége is. 1963-ban születtem, így volt szerencsém megtapasztalni, mit jelent a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának elfojtása valamilyen „magasabb nemes célra” hivatkozással. Nem vagyok hajlandó ezt támogatni, ez volt tehát az egyik oka annak, hogy tartózkodással szavaztam. A másik pedig: szintén születési évemből következik, hogy megéltem azt, amikor Lendvai Ildikó elvtársnő és mások cenzúrázták, hogy mi az, ami megjelenhet és mi az, ami nem. A rendszerváltozás után csodálkozva tapasztaltam, hogy most ugyanazok a személyek, „szakemberek” szónokolnak nekünk arról, hogy mi is a demokrácia, a szólásszabadság és a médiaszabadság. Az a helyzet, Drága Bolgár Úr, hogy nem szeretném megélni, és saját szavazatommal támogatni, hogy újfent - immáron az Európai Unió által kinevezve - Lendvai Ildikó és más főcenzorok határozzák meg, hogy miről lehet, és miről nem lehet beszélni a saját hazámban. Nos, ezek tehát az indokai annak, hogy nem szavaztam meg a médiaszabadságról szóló jelentést.
A számos egyébként kiváló indítvány mellett megtalálhatóak (persze jól elrejtve) az általam említett és erősen kifogásolt részletek is a jelentésben. Kérem, ne vegye rossz néven, hogy ha szabadságjogi kérdésekben ezután sem az Önök ízlésének próbálok megfelelni.
Szívélyes üdvözlettel:
Dr. Morvai Krisztina
jogász, egyetemi docens
európai parlamenti képviselő
Linkek:
- Összefoglaló a Civil Jogász Bizottság munkájáról (1., 2. rész)



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready