Londonban található egy Palestine House nevű többemeletes épület, amely egyfajta találkozóhely azok számára, akik támogatják a palesztinokat. Itt található egy palesztin és libanoni ételeket felszolgáló étterem is, a Hiba Express, melynél Oszama Qashoo dolgozott 2020-ig, azóta a Palesztin Házat vezeti. És nem mellesleg ő a megálmodója a Gaza Colának is.

Qashoo a Gaza Colát több okból is létrehozta, de „az elsődleges az volt, hogy bojkottálja azokat a vállalatokat, amelyek támogatják és üzemanyaggal látják el az izraeli hadsereget, illetve támogatják a népirtást Gázában”. Másik ok, „hogy megtalálja a bűntudattól és a népirtástól mentes ízt. A szabadság igazi ízét.”

A férfi a 2000-es évek elejétől harcol a palesztin nép szabadságáért. Qashoo 2003-ban kényszerült elmenekülni Palesztinából, miután békés tüntetéseket szervezett az általa „apartheid falnak” nevezett jelenség ellen – egy Izrael által Ciszjordániában épített elválasztó fal ellen, amelyet Izrael és a palesztin terület közötti határvonalként ismernek el a zsidók.

Menekültként érkezett az Egyesült Királyságba, és filmművészeti hallgató lett, filmkészítésen keresztül közvetítette a palesztin történeteket. Trilógiája, a Palesztin utazás, 2006-ban elnyerte az al-Dzsazíra New Horizon-díját.

2007-ben társalapítója volt a Szabad Gáza Mozgalomnak, 2010-ben tengeri missziót szervezett a gázaiak megsegítésére, ám hajóját megtámadták, operatőrét meggyilkolták. Később letartóztatták, és megkínozták. Miután visszatért az Egyesült Királyságba, vendéglátós lett, majd jött a kóla ötlete.

Oszama Qashoo 17 éves örökbefogadott fiát 2024 júniusában fejbe lőtték Ciszjordániában, több más családtagját is megölték, számos barátja eltűnt.

A Gaza Cola ötlete abból a vágyból született, hogy választási lehetőséget kínáljunk az embereknek – egy olyan választási lehetőséget, amely az életet választja a halállal szemben – olvashatjuk az ital hivatalos honlapján. Itt írnak arról is, hogy a termék nagyon sok helyen népszerű (Írország, Skócia, Olaszország, Pakisztán, Spanyolország, Egyesült Arab Emírségek stb.), a profit pedig 100%-ban Palesztina újjáépítésének jut.

Qashoo arról is beszélt az al-Dzsazírának, hogy a kóla ugyan csak egy évig készült, de a megalkotása így is kihívás volt. A potenciális partnerek kompromisszumokat akartak például a betűtípussal, a névvel, a zászlóval vagy egyéb mással kapcsolatban, ám Qashoo és csapata ebbe nem egyezett bele.

Az ital logójának elkészítése is hosszadalmas, nehéz munka volt, hiszen egy olyan brandet kellett megalkotni, amely nem kerüli a forró kását, és egyenesen beleszáll Izraelbe.

A Gaza Cola egyenes, őszinte és világos üzenetet közvetít – mondta az alkotója az al-Dzsazírának.

Az eredmény egy népszerű, cseresznyepiros üdítős doboz lett, melyet a palesztin zászló fekete, fehér és zöld csíkjai, valamint arab műalkotások díszítenek. A „Gaza Cola” felirat arab kalligráfiával szerepel – amely egy globális kólamárka stílusához hasonlít, de erre még visszatérünk. A Gaza Cola az italhoz használatos kóla-alapanyagokból készült, édes-savanyú íze van, viszont a íz hasonlóságának ellenére is eltér a Coca-Cola formulájától, egy támogató szerint például nem annyira szénsavas. Qashoo egyébként nem árulta el, honnan származik a recept, de annyit elárult, hogy 2023 novemberében született meg.

Mivel a terrorállamot sokan támogatják világszerte, főleg nyugaton, a Gaza Cola is sok nehézségbe ütközik. Ilyen az üdítő logisztikázása és raktározása is, hiszen a kólát Lengyelországban gyártják, majd úgy hozzák be az Egyesült Királyságba, de a nagyobb piacokra való eljutás is nehézkes.

Nyilvánvalóan a mögötte álló politikai üzenet miatt nem juthatunk el a nagy piacokra – mondta Qashoo még 2024-ben, a politikai helyzet pedig azóta sem változott.

Éppen ezért úgy kezdett terjeszkedni a Gaza Cola, ahogy egyébként itthon is szoktak a kisebb márkák. Kezdetben a már említett Hiba Express-t és más palesztin éttermeket, illetve kiskereskedőket keresett meg a kóla atyja. 2024. augusztus és november között 500 000 doboz Gaza Cola fogyott el, az italból származó teljes bevételt (!) a Gáza várostól északnyugatra fekvő Al-Karama kórház szülészeti osztályának újjáépítésére fordították (a kórházat a zsidók bombázták szét még a háború legelején, mint a Közel-Kelet „egyetlen demokráciája”, ugyebár).

Végül ejtsünk szót a bojkottról mint a palesztin ellenállás egyik sarkalatos pontjáról. A zsidók által megszállt világgazdaság számos cége szemet huny, vagy éppen támogatja a népirtásokat, ezért fogyasztói bojkottot igyekeznek hirdetni bizonyos vállalatok ellen.

2001-ben Qashoo társalapítója volt a Nemzetközi Szolidaritási Mozgalomnak, amely békés eszközökkel igyekezett ellenállni az izraeli megszállásnak Palesztinában. Ez a szervezet adott utat a Boycott, Divestment, Sanctions (Bojkott, Tulajdonkivonás, Szankciók) mozgalomnak 2005-ben. A szerveződés bojkottálja azokat a vállalatokat és termékeket, amelyek közvetlen szerepet játszanak Izrael palesztinok elleni elnyomásában.

A bojkott ma is népszerű, egyre több fogyasztó él is ezzel az újabb háború miatt. Ilyen cég például a Coca-Cola is, amely a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, Atarot ipari településen tart fenn létesítményeket. Ellene a Gaza Cola is bojkottot hirdetett. (A Pepsi a szintén megszállt Ciszjordániában üzemelteti a legnagyobb SodaStream gyárát.)

A „szabadság igazi íze”, ahogy alkotója nevezi, azóta is töretlenül küzd az izraeli lobbi ellen, innen elérhető a honlapjuk, sőt, ha jól láttam, van kiszállítás Magyarországra is.

A szemléletváltáshoz és a világhódítók uralmának széteséséhez elengedhetetlen egy gazdasági alternatíva megteremtése is, ez már egy sokkal egyszerűbb helyzetben, a két világháború között is elengedhetetlen szempont volt, ma lényegesen nehezebb a terepasztal.

Reméljük, a Gaza Cola alternatívát tud nyújtani, és minél sikeresebben hívja fel majd a figyelmet Izrael sötét törekvéseire.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info