Egy korábbi tűzoltós demonstráció - ma sem okafogyott (fotó: Világgazdaság)

Ezekről portálunkon is beszámoltunk, de mégis hasznos egy összegzés. A rendvédelmi dolgozók, a szociális ágazatban és a kulturális szférában dolgozók közül sokan csalódottan fogadták a tegnapi költségvetési bejelentéseket, mert a béremelések mértékét nem érzik arányosnak a munkájukkal, a felelősségükkel és a mindennapi megélhetési nehézségeikkel.

Míg a rendvédelmisek 15, a szociális ágazat dolgozói átlagosan 17,8, addig a kulturális szférában dolgozók nettó bére mindössze 10,7 százalékkal emelkedhet. De a kulturális dolgozók elégedetlensége szembetűnő volt, a szakszervezet 25 százalékos béremelést követelt, ezért a bejelentés napján tüntetést is tartottak. A szociális területen szintén hangsúlyozzák, hogy bár a béremelés előrelépés, az érdemi felzárkózás továbbra is várat magára.

A rendvédelemhez annyit még, ha igazak lesznek azok a hírek, hogy elveszik a korábbi hathavi „fegyverpénzt”, akkor itt valójában semmiféle emelésről nem beszélhetünk. Ha az inflációt is hozzáadjuk, egyesek számára még csökkenés is realizálódhat! De akinek mégis megmarad némi „emelkedés”, az ő kedvük sem lesz vidámabb, nézzük ezt a konkrét számok nyelvén, Vidó Attila, a Mi Hazánk rendvédelmi kabinetjének számításai alapján.

Nézzük meg tehát, mit is jelent valójában a rendvédelmi dolgozóknak ígért, 2027-es, átlagosan 15 százalékos béremelés. Az „átlagosan” kifejezésből már sejthető, hogy nem mindenki részesül majd ugyanekkora emelésben. Ráadásul, mint fentebb jeleztem, a négyévente járó hathavi fegyverpénz kivezetéséről is szó esett, ami jelentős kiesést jelenthet az érintetteknek.

Számoljunk egy bruttó 500 ezer forintos illetménnyel. A 15 százalékos emelés havi 75 ezer, éves szinten 900 ezer forint többletet jelentene. Csakhogy ha ebből levonjuk a fegyverpénz négy évre vetített, évi másfél havi összegét, azaz 862 500 forintot, akkor mindössze 37 500 forint éves plusz marad. Ez a korábbi, évi 6 millió forintos illetményhez képest mindössze 0,625 százalékos növekedés. Ennyit ér tehát a hangzatos 15 százalék, ha a kieső juttatást is figyelembe vesszük. De a helyzetet tovább árnyalja, hogy az átlagos emelés a rendvédelmi dolgozók közötti bérkülönbségeket is növelheti, tovább tágítva a már meglévő bérollót.

S akkor még meg sem említettük, hogy finoman fogalmazva nem korrekt lépés, hogy mintegy 460 ezer 40 év feletti édesanya, akik kalkuláltak már azzal, hogy jövő év elejétől szja-mentes lesznek, nem lesznek. Magyar Péter cinikusan annyit mondott nekik: „őket félrevezették”. Ki vezette félre őket?

De „jó” helye lesz annak a pénznek, hiszen jön a duplájára emelt családi pótlék...

Nem hiszem, hogy portálunkon kellene lefordítani a valóság nyelvére, mit jelent ez bizonyos társadalmi rétegeknél. Szóval rögzítsük, addig, amíg a cigányság egy jelentős részénél tetten érhető az az életforma, amely úgy néz ki, hogy a felnövekvő gyermek nem látja a szüleit dolgozni, ellenben a bűnözés, a börtönviseltség és a drogozás menő, ahol az erőszak mindig öncél és nem eszköz, ott beláthatatlan következményei lesznek annak, ha a családi pótlék emelése után még inkább fokozódik a „megélhetési gyermekvállalás”.

Összegezhető, hogy a Tisza-kormány költségvetésének letagadhatatlanul baloldali és liberális, az SZDSZ szellemét megidéző jegyei vannak. Egy jobboldali, de ha el is hagyjuk ezeket a kifejezéseket, hiszen jelentősen összekuszálódtak, mindenképpen érdemelvű (tehát az értékteremtő, -megőrző és -közvetítő munkához kötött támogatásokra építő), a szorgalmat és a tehetséget jutalmazó, ilyen alapon szociális és organikus társadalomeszmény egészen biztosan nem ilyen.

Lantos János – Kuruc.info