Ami hivatalosan „több marad a családoknál” szlogen égisze alatt hajtja a támogatókat a Tisza számára, a valóságban azonban a megélhetési gyermekvállalást pörgeti fel még inkább – mindezt „19 évnyi kormányzati mulasztás és késlekedés után”, úgy, hogy a Fidesz-éra alatt is valósággal kilőtt a cigányság számaránya. Mondanunk sem kell, hogy ez a felelőtlen lépés milyen veszélyeket hordoz magában, azt a 300 milliárdot pedig, amit pluszban erre szánnak jövőre, máshová is lehetett volna csoportosítani, olyan helyekre is, melyekből szintén a magyar családok profitálhatnak.

Ezzel párhuzamosan a minimálbért keresőknek több marad a zsebében, illetve bruttó hatszáznyolcvanezer forintos havi jövedelem alatt is csökken az szja, tehát a kevesebbet keresők is felzárkózhatnak (más kérdés, hogy ekkora mértékű infláció mellett, irreálisan elszabadult árakkal ez mennyiben változtat a sorsukon).

Az elmúlt 16 évben hozzászokhattunk, hogy a NER a gazdagabbakat tette még gazdagabbá, miközben a magyar társadalom egyéb szegmensei kisebb vagy nagyobb mértékben, de folyamatosan elszegényedtek. A leglátványosabb hanyatlást pont az a réteg szenvedte el, amely a magyar társadalom gerincét szolgáltatta, vagyis a középosztály. A Fidesz stratégiája miatt egy vékony részük irreális mértékben, rövid idő leforgása alatt felemelkedett, míg a nagy részük lesüllyedt, jobb megfogalmazás híján alsó-középosztálynak érdemes őket nevezni.

Ez persze nem jelent szellemi elitizmust, értékelvű társadalmi berendezkedést végképp nem, a NER a saját maga „elitjét” kizárólag kitömött zsebekkel teremtette meg. A gond csak az, hogy ezt az előbb említett középréteget a Tisza is teljességgel magára hagyta.

Nem azzal van a probléma, hogy felzárkóztatják a minimálbért keresőket, hanem, hogy van egy olyan, viszonylag népes, ugyanakkor fontos rétege az országnak, amely mindig kimarad minden kedvezményből, vagy ha kap is valamit, igazából az sem az ő érdekét szolgálja, és többet ártanak vele, mint használnak (lásd: csok). Ennek a középrétegnek az ütőképesebbé tétele rendre elmarad, miközben teljesen jogosan érzik magukat elhagyatva mindkét oldal, korábban a Fidesz, most a Tisza részéről.

Persze, tudom, szavazóbázis, kormányzati stratégia, miegymás. Ettől függetlenül az ország érdeke az lenne, ha ez a réteg is érezze néha, hogy ehhez az országhoz tartozik, ugyanis kiemelt szerepe van annak fenntartásában. Mondom ezt egyébként szintén érintettként, hiszen sok sorstársammal együtt mondhatom: a mindenkori állami gazdasági modell velünk mindig csak kiszúrt, mintha szándékosan ellenünk dolgozna.

Amíg a NER illúziókkal, kenyérmorzsák osztogatásával, mesterségesen felhizlalt pénzemberekkel tartotta fent a hatalmát, addig a Tisza ugyanezt teszi, jó esetben elszámoltatnak néhány fideszes funkcionáriust, és ennyi. Hogy ezek a változtatások mennyire rajzolják át a gazdasági és társadalmi térképet, hamarosan kiderül.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info