"Eléééég! Mert mentek mind a kóterbe…Nu. Akkor bekedvenceltem ezt a topikot és leraktam ide a könyvjelzõt. Ha neadjisten születne e fölött valami értelmes beírás, akkor átrakom arra. Minden más szart törlök inenn (sic)." (moderátori közlemény az index fórumáról)

És az index internetes portál politikai fórumainak moderátora törölt is. A legártatlanabbakat is. Azokat is, amelyek pusztán számmal jelezték, hogy hány napja várják hiába a Hívjuk meg Vásárhelyi Máriát vitatopikba a közismert, balliberális médiaszociológusnõt. Vagyis töröltek minden "szart". Miközben ugyanezen fórumon a jobboldali újságírók és politikusok ellen a leggaládabb alávalóságokat és vádakat kitiltás és kitörlés nélkül írhatják be az SZDSZ-körüli alvilág nickek mögé bújt, fizetett alkalmazottai és szintén álnéven író élvonalbeli harcosai. Az indexnek persze nem csak a vitafóruma kedvez a balliberális oldalnak.

De vajon ki ennek a portálnak a tulajdonosa? Ki tartja fenn ezt az internetezõk körében jól ismert szellemiséget, amely a pár perce halott pápa gyalázásától a drog ellen tüntetõk közé lövetésen elmélkedésig, durva, gyakori hazugságokig terjed? Egy Leisztinger? Egy Szabó Zoltán? Egy Halmai Gábor? Nem.

A tulajdonos Nobilis Kristóf milliárdos.

Megtalálásához és kapcsolataihoz nem kell sokat keresgélni. Az internetes Google keresõ azonnal válaszul szolgál. Segítségével ráklikkelhetünk A Magyar Tõkepiac céginfó – adatbankjában a BIF-re (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt). Mely "Igazgatóság" bekezdése így kezdõdik: Dr. Ungár András elnök, dr. Nobilis Kristóf... Nobilis Kristóf Ungár András legközelebbi üzlettársa.
És hogy ki Ungár András?

A turulgyûlõlõ liberális leszbika, az SZDSZ-es Ungár Klára testvére.

Valamint Schmidt Mária, a Szájer József ötletére létrehozott Terror Háza fõigazgatóasszonyának férje.
Azt csak a Holdon élõk hiszik, hogy dr. Nobilis médiatulajdonában a tulajdonos tudta nélkül dolgoznak azok munkatársak, akiknek az index ad jóval többet mint kenyeret és úgy, ahogyan az mûködik: kóterbe mindazzal a "szarral", ami a jobboldaltól származik. „Inenn”. (Az index munkatársa a Para-Kovács színvonalán álló, rosszarcú szellemi torzszülött Tóta W. Árpád is.)

Azt is csak a Holdon élõk hihetik – ha ismerik a szintén milliárdos Ungár legszorosabb üzleti partnerét, hogy mindezt Ungár úr vagy felesége nem tudja. Tudják. Sõt…

A jó kapcsolatok ápolása itt még nem ér véget. A Népszabadság fõszerkesztõ-helyetteséhez, Tamás Ervinhez, az MSZP-s Suchman Tamáshoz és a szintén népszabadságos, szombatos, hírszerzõs Seres Lászlóhoz (a hamis Teller-levelet valódinak hirdetõ Serest Schmidt, úgy tudjuk, korábban be akarta protezsálni a Napi Magyarország-Magyar Nemzethez! - bár ezt az érintett tagadja) is meghitt kapcsolat fûzi a Terror Háza fõigazgatóját. Akadnak persze kegyeltjei másutt is, egyebek közt a Fidesz holdudvari Csermely Péter (ma a Magyar Nemzet fõszerkesztõ-helyettese, és a Hír Tv "tanácsadója") személyében, akibõl egyetlen kocka film, tévés munka nélkül "valahogy" MTV hírigazgató lett az Orbán-kormány idején. Csermely a köztévében egyebek közt a Fidesz médiagurui által visszahelyezett Baló György támogatásával, és a jobbos közönség által kedvelt A Hét átmeneti megszüntetésében való asszisztálással tûnt ki, majd a 2002-es bukta után gyorsan elhagyta a süllyedõ hajót, zsebében sokmilliós végkielégítéssel. S micsoda véletlen, amikor Bayer Zsolt és Csermely pártfaliújság mûsorában terítékre került a Turul-emlékmû ellen õrjöngõ szadeszos gyûlöletkommandó (nagy szó ám ez is, mert Zsoltiék és a Hír Tv egyszerûen elhallgatták a szeptember 26-i közös, MSZP-Fidesz-SZDSZ szégyenszavazást), akkor a berkeikben védett állatnak számító Ungár "antinõ" Klári neve el sem hangzott!
Baló pedig, tudjuk, látjuk, tapasztaljuk azóta, "meghálálta" a Fidesz segítségét. Nem feledkezhetünk meg a lepuffantott népszavás Fenyõ János egykori TV 4-ében mocskolódó Betlen Jánosról sem, aki nyilvánosság elõtt sem tagadja baráti kapcsolatát a befolyásos Fidesz-úrnõvel, kinek õ is sokat köszönhetett 1998-2002 között.

Felettébb furcsa, hogy a magát jobboldali értelmiségiként számontartó Schmidt ilyen baráti körrel rendelkezik az atavisztikus magyargyûlölõk közül.
És akkor még nem beszéltünk kiterjedt kapcsolatai közül Erdõs Ákos egykori üzlettársáról, Kolosi Tamásról, akinek fia, a nagyon más Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója (nyilván puszta véletlen, hogy az RTL Klub-nak, és szennytársának, a tv2-nek a törvények szigorú betartatása helyett milliárdos mértékû áfa-befizetési kedvezménnyel kellett "szembenéznie" az Orbán-érában, magyarán a látszólagos ellenséget támogatta tevõlegesen a polgári kormány). És mit gondolnak, ki az ifjabb Kolosi legjobb barátja? Nem más, mint Dobrev Klára, Gyurcsány felesége. Kolosi üzlettársáról, Erdõsrõl köztudott, hogy Gyurcsány volt üzlettársaként és barátjaként szerezte meg tavaly botrányos körülmények között az államtól a Nemzeti Tankönyvkiadót, ahonnan azóta több tucat munkatársat bocsátottak el, illetve több tíz millió forintnyi közpénzhez juthatott a szintén hozzá köthetõ Állami Nyomda, miután a – nevével ellentétben privatizált – cég újból befutó lett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyik közbeszerzési pályázatán.

Ezeken kívül alapvetõ fontosságú még Schmidtnek és a Habsburg Intézet vezetõjének, Gerõ Andrásnak a kapcsolata. Annak a Gerõnek, aki az Uniós csatlakozáskor a nemmel szavazókat nemes egyszerûséggel lenácizta, és aki úgy igazgatja a fent említett intézetet, hogy állítólag még németül sem beszél.

Az Élet és Irodalom nevû szennylapban Eörsi István azt írja, hogy a két barát intézetei között állami támogatásra született egyezség:

Eörsi szerint tehát Schmidt olyan intézetnek kíván jobboldali kormány esetén segíteni, amely intézet léte nem központi támogatásra méltó közügy, fõleg nem akkor, amikor a jobboldalnak gyakorlatilag nincs intézményrendszere. A Habsburg Intézet jellegzetesen olyan intézmény, amelynek magánadakozásból kell fenntartania magát.

A XXI. Század Intézete, melynek Schmidt a fõigazgatója, a közelmúltban (2005. október 13.) rendezte meg a „Helybenjárás – A Medgyessy – Gyurcsány kormány három éve” címû kormányértékelõ beszélgetését. A Népszabadság szerint "a jobboldali vonzalmát nem titkoló XXI. Század Intézet" a következõ elõadókat hívta meg a beszélgetésre a gesztuspolitika jegyében: Veres János pénzügyminiszter, Csaba László közgazdász, Sárközy Tamás jogászprofesszor (nevéhez fûzõdik a nemzeti vagyon kiárusítását biztosító privatizációs jogi háttér kimunkálása), Stumpf István, volt kancelláriaminiszter, Somogyi Zoltán politikai elemzõ (a nem kicsit SZDSZ-közeli Political Capitaltól, aki a Népszabadság beszámolója szerint kijelentette, hogy a társadalom értékeli a Gyurcsány-kormány erõfeszítéseit.) és Gazsó Tibor politológus. A beszélgetés vezetõje pedig a mindenütt feltûnõ Heltai Péter volt (csak rá kell keresni a Terror Háza meg a XX. Századi Intézet, és Heltai nevére, tele van vele az intézmény honlapja). Heltai egyébként szintén Schmidt Mária kedvence. Ahol tudja, elõtérbe helyezi, sajtótájékoztatókon szerepelteti. Heltai pedig nem titkolja, hogy melyik oldalt részesíti elõnyben, ha választania kell: emlékezetes az a botrány, amelyet azzal váltott ki, hogy a fideszes és a polgári körös vezetõk médiafejtágítását balliberális médiaemberekkel indította meg. Ennek akkor szakadt vége, amikor az ügy napvilágra került. Az erdélyi születésû Heltainak egyébként a Ceausescu-rezsimben viselt dolgairól nem egy erdélyi magyar tud igen érdekes dolgokat mesélni. Az is sajátságos, hogy melyik oldal "jön ki" jobban e találkozókból. Az említettrõl beszámoló Magyar Nemzetnek is feltûnt, hogy Schmidték udvariasan nem „tromfoltak”.

A folyamatos és krónikus pénzhiányban szenvedõ Schmidt-intézmények "beszélgetései" szinte minden alkalommal az igazgatónõ ízlésének „megfelelõ” embereket szerepelteti, rájuk költvén a közvetve a jobboldali szavazók bizalmából létrejött intézetek pénzét. Az Arthur Koestler születésének 100. évfordulójára szervezett beszélgetésre szintén a "jobboldal iránt való elkötelezettség" segíthetett elõadókat meghívni. Például azt az SZDSZ-közeli Dalos Györgyöt, aki a moszkvai Lomonoszov Egyetem történelemkarán végzett, majd 1968-ban a maoista perben elítélték, tekintettel arra, hogy társaival a Kádár-rezsimet támadta balról, hogy az nem elég könyörtelen, mert nem akasztott eleget! 1995 és 1999 között pedig a Berlini Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt. De a legszebb díszvendég mégiscsak a Prohászka-szobrot döntögetõ múmia, Faludy György volt.

Schmidt Mária tanácsadói szerepének van egy alapmotívuma. Tanácsaiban szinte minden esetben mesterséges ellentétet hangsúlyoz zsidó szervezetek között azzal a céllal, hogy a "jó zsidó szervezeteket" patronálja, szemben az "ellenséges zsidó szervezetekkel". Rossz nyelvek szerint Orbán Viktornak is azért tanácsolta izraeli látogatását, hogy "kihasználja" az izraeli kormány és amerikai zsidó lobbi között állítólag feszülõ ellentétet. Holott ha van két entitás, amely között teljes a nézetazonosság úgy, hogy az utóbbi az elõbbi mindegyik kívánságát teljesíti – legyen az pénz, fegyver vagy ideológia -, akkor az e két szervezõdés.

Önéletrajzát vizsgálva feltûnik, hogy Schmidt már a nyolcvanas évektõl kezdve igen élénk figyelmet szentelt az SZDSZ kedvenc népcsoportjának és azok témaköreinek tanulmányozására, többnyire zsidó ösztöndíjakból finanszírozott kutatásokban. (Publikációinak és egyetemi tevékenységének hosszú listája a cikk végén lesz olvasható.)

Valószínûleg és többek közt az ilyen emberek befolyásával magyarázható, hogy 2005. szeptember 26-án a Fidesz feltétel nélkül megszavazta Románia uniós csatlakozását, minimálisra csökkentve ezzel azt az esélyt, hogy Székelyföld és az ott élõ magyarság a nyolcvanöt éve várt autonómiáját megkaphassa. Orbán szégyenletes likudos túrája Izraelben, benne a cionizmus alapító atyja, Herzl sírjának megkoszorúzása és a népirtók testvérpártnak nevezése szintén a sorba illeszkedik. Az olyan kisebb horderejûnek tûnõ események is kiválóan illusztrálják a Fidesz felsõbb köreire jellemzõ valódi szellemiséget, mint amikor Tusnádfürdõn tavalyelõtt az elcsatolt magyaroknak beszoló szdsz-kampányzenekar, a Kispál és a Borz, tavaly a magyar trikolórt szidalmazó, a népszavazásból gúnyt ûzõ heti heteses neoávós, Hajós András együttese léphetett fel a párt rosszvoltából.

A látszólagos kettõsség, miszerint Schmidt Orbán Viktor egyik bizalmi embere, de ugyanakkor széles balliberális kapcsolatrendszerrel is rendelkezik, mindenre magyarázatot ad. Madarat tolláról… Márpedig Schmidt tele van kék tollakkal. Támadhatatlanná pedig azzal tette magát, hogy megvalósította Szájer Terror Háza-tervét.
Ha valaki esetleg azt gondolná, hogy a "nemzeti" Fidesz politikai hõsként aposztrofált elnökének egykori fõtanácsadója és jelenlegi bizalmasa valamiféle kognitív disszonanciától szenved az összeegyeztethetetlen tudattartalom miatt, az valószínûleg téved. A Fidesz nemhogy nem lát el semmilyen nemzeti érdekképviseletet, de keményen dolgozik is a magyarság alapvetõ céljainak megakadályozásában.

De miért érdeke ez Schmidt Máriának?

Három milliárd forint vagyon fölött már nincs politikai ideológia, jegyezte meg valaki. Ungáréknak ennél többjük van. Életelvük: kormánytól függetlenül mindig puhán landolni a bankókötegeken. Amit zavar a "radikalizmus", a kötegeket fölkavaró forgószél. No és ott van a zsigeri rokonszenv a holokauszt-harcos "teutonok" kasztja iránt.

Nehezen képzelhetõ el, hogy full SZDSZ-közeli házastárs és rokonság, illetve barátok nem befolyásolják bárki gondolkodásmódját. Ez a Fidesz erõs asszonyánál sincs másként. Nincs tehát csodálkoznivaló azon, hogy a Fidesz középre húz és ezzel (újra) egyre közelebb kerül az SZDSZ-hez. A kétosztatú magyar politikai élet így válik "egyosztatúvá".

A magyar zsidóság története 1918-tól

Ösztöndíjak:

Három éves kutatási ösztöndíj a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására az MTA-Soros Alapítványtól
Témavezetõ: Dr. Ránki György (1985-1988)

Kutatási ösztöndíj az Oxfordi Egyetem St. Anne és St. Anthony Kollégiumok közép-kelet-európai modern zsidó történelemmel foglalkozó intézetében (1986 május)
 
Kutatási ösztöndíj a Jeruzsálemi Yad Vashem magyar holokauszttal kapcsolatos anyagának tanulmányozására (1987 október-november)
 
Egy éves kutatási ösztöndíj az MTA-Soros Alapítványtól az Indiana University Jewish Studies programjához, Bloomingon, Indiana, USA (1988-1989)
 
Fél éves kutatási ösztöndíj a Tel-Avivi Egyetem 1945 utáni összehasonlító történelemmel foglalkozó munkacsoportjánál (1989-1990)

Elõadások:
 
Elõadássorozat a magyar zsidóság történetérõl az Európai Zsidó Diákok Wengeni Nyári Egyetemén (Svájc, 1986)
 
Elõadás a 19. és 20. század német történelmének bemutatásáról a magyar tankönyvekben
(Braunschweig, 1986)
 
Elõadások a Jeruzsálemi Héber Egyetemen és Tel-Avivi Bar Ilan Egyetemen a magyar zsidóság modernkori történetérõl (1987)
 
Elõadás a magyar zsidóságról a Bécsi Kissebségi Konferencián (1987)
 
Elõadás a magyar holokausztról az oxfordi "Remembering for the future" konferencián
(Oxford, 1988)
 
A magyar zsidóság a második világháború idején címmel elõadás Nyugat-Berlinben (1988 április)
 
Elõadás a magyar zsidóság 1945 utáni történetének néhány problémájáról a MacMaster Egyetemen (Hamilton, Canada 1989)
 
Elõadás a magyar zsidóság különutas fejlõdésérõl a New York Egyetemen és a Cincinatti Egyetemen (New York, Cincinatti, USA 1989)

A civilkurázsi elsorvasztása címmel elõadás a Holocaust 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson (Budapest, 1994)

Elõadás a Szent Margit Gimnáziumban A holokauszt és a keresztény szervezetek mentési akciói címmel (2001. április 10.)

Nathaniel Katzburg Zsidópolitika Magyarországon 1919-1943 címû könyvének bemutatása (Budapest, 2002. december 11.) 

Elõadás a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely szervezésében megrendezésre került Zsidó a magyarban c. kerekasztal-beszélgetésen.
(Budapest, 2005. április 14.)

Egyéb szakmai tevékenység:
 
Szaktanácsadás az ARD televízió magyar holokausztról készített dokumentumfilmjénél (1988)
 
A párt ökle. Dokumentumfilm az ÁVH történetérõl (MTV, 1993)
 
Elõadássorozat a magyar zsidóság történetének néhány kérdésérõl a Magyar Rádióban (1993-1994)
 
A magyar Holocaust 1944. Az izraeli televízió dokumentumfilmje (1994)

Könyvek:
 
Kollaboráció vagy kooperáció? A budapesti Zsidó Tanács
Budapest, Minerva, 1990

Könyvrészletek:
 
A magyar zsidóság a második világháború idején (1944 nyaráig)
In: A zsidókérdésrõl (szerk: Fûzfa Balázs és Szabó Gábor)
Szombathely, Németh László Szakkollégium, 1989
 
Der ungarische Revisionismus,
In: 1939. An der Schwelle zum Weltkrieg. Die Entfesselung des Zweiten Weltkrieges und das internationale System.
de Gruyter Berlin, New York, 1990
 
Destruction of Slovakian Jews as Reflected in Hungarian Police Reports
In: Studies on the Holocaust in Hungary (ed: Randolph Braham)
Columbia University Press, 1990
 
Der Holocaust und sein Platz in der modernen Zeitgeschichte des Judentums
In: Der Umgang mit dem Holocaust, Europa, USA, Israel (ed. Rolf Steininger)
Böhlau Verlag, Wien-Köln-Weimar, 1994

Mentés vagy árulás? Magyar zsidó önmentési akciók a második világháború alatt
In: Medvetánc, No. 2-3, Budapest, 1985

Action of Margit Slachta to rescue Slovakian Jews
In: Danubian Historical Studies, Vol. I. No.1. 1987
 
Holocaust in Hungary: Fourty years later
In: Polin, Oxford, Vol. 2, 1987
 
Múlt és Jövõ. Irodalmi, mûvészeti, társadalmi és kritikai folyóirat. 1911-1944
In: Kultúra és Közösség, 6. 1987
 
A harmincas évek magyar cionista mozgalma a rendõrségi megfigyelés tükrében
In: Történelmi Szemle, No.3. 1987-88. 339-351.
 
"Közöny, szeretetlenség, gyûlölet". Katolikusok a zsidóságért
In: Historia, No. 2-3. 1988
 
Raoul Wallenberg
In: Új Írás, Budapest, No. 9. 1988. 87-89.
 
Arthur Koestler: Meta (jegyzettel ellátta: Schmidt Mária)
In: Új Írás, Budapest, No. 9. 1988. 114-116.
 
Provincial Police Reports. New Insights into Hungarian Jewish History 1941-1944
In: Yad Vashem Studies, Jerusalem, Vol. XIX. 1988. 233-267.
 
Stern Samu: Versenyfutás az idõvel! A Zsidó Tanács mûködése a német megszállás és a nyilas uralom idején (közreadta és a bevezetõt írta Schmidt Mária)
In: Ráday Gyûjtemény Évkönyve 6, 1989.  266-304.
In: Kortárs 33, 1989. 11. 115-124.
 
Margit Slachta´s Activities in Support of Slovakian Jewry, 1942-1943
In: Remebering for the Future, New York, Vol. I. 1989
In: Genocide and Holocaust Studies, Tel-Aviv Vol. 5. 1990
 
A bricha (Menekülés)
In: Szombat, 1990/8
 
Eine Minderheit, die sich immer als Teil der Mehrheit fühlte. Das Schicksal der Juden in Ungarn (1867-1987)
In: Österreichische Osthefte, Zeitschrift für Mittel-, Ost- und Südosteuropaforschung 33. Jahrgang Heft 2, Wien, 1991
 
Lessons of the Eichmann trial
In: East European reporter Jan-Febr 1992. Vol. 5. No. 1
 
The Zionists left under Police controll. Some notes of the participants in the left Zionist movement in Hungary between world wars
In: Hahn Yearbook, ELTE 1993

Vidéki rendõrkapitányok jelentik. Adalékok a magyar zsidóság történetéhez 1941-1944 között.
In: Valóság 37, 1994. 6.
 
Mentés alibibõl
In: Az Országos Rabbiképzõ Intézet Évkönyve (szerk. Schweitzer József)
Budapest, 1994. 325-331.
 
Rajkuvproces a jeho americke vazby
In: Stredni Evropa Nr. 44/45, 1994. december, 157-187.

Komoly Ottó: Komoly Ottó beadványa (Közreadta, a bevezetõt írta és jegyzetekkel ellátta: Schmidt Mária)
In: Valóság 38, 1995. 4.
 
"Ez a per lesz a legek-lege" Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz.
In: Szombat 7, 1995. 4. 30-34.

A Holocaust helye a magyar zsidóság modernkori történetében (1945-1956)
In: Protestáns Szemle, 1996/2. 114-131.

Kuruc.info