Egy kis jogászkodás Zentai ügyében:
Az emberiség elleni bûncselekmények felsorolása táblázatos formátumban itt: vorossordogok.fpn.hu/files/!files/btk_XI_fejezet(1).doc
A felsoroltak közül a vád kizárásos alapon a "népirtás" tényállását fogja megjelölni, mert többi nem húzható rá erre a cselekményre.
A hatályos BTK a "népirtás" tényállását a következõképp határozza meg:
155. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,
bûntettet követ el, és tíz évtõl tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.
A fenti szövegbõl kitûnik, hogy a csoport tagjainak létszáma minimum 2 fõ, mivel az a)-e) pontok mindegyikében többesszámú alak áll: "tagjai" és nem "tagja".. (Még ebben az esetben is kérdéses, hogy két fõ meggyilkolása nevezhetõ-e "egy etnikai csoport részleges kiirtásának" vagy csupán aljas szándékból több emberen elkövetett emberölés bűntette.)
A népirtás tényállása 1, azaz egy fõ meggyilkolásával nem állapítható meg, még abban az esetben sem, ha egyébként minden más feltétel bizonyítható.
Zentaira legalább 2, azaz kettõ zsidó származású személy meggyilkolását kellene bizonyítani ahhoz, hogy az emberiség elleni bûncselekmény elkövetésével egyáltalán vádolni lehessen.
Ebben az esetben azt is bizonyítani kellene, hogy mindkét gyilkosságot etnikai alapon követte el. (Egy kettõs gyilkosság nem válik népirtássá pusztán abból a véletlenbõl kifolyólag, hogy mindkét áldozata egy másik etnikumhoz tartozik.)
Zentai gyilkosságáról kétes hitelességû információk olvashatóak különbözõ helyen, de állítólag a törvényileg kötelezõen viselendõ sárga csillag hiánya miatt kezdõdött a halállal végzõdõ konfliktus.
Ha így van, akkor a zsidó fiatalember jogsértése, és nem az etnikai hovatartozása vezetett a meggyilkolásához. Közvetetten igen, hiszen a sárga csillag viselését elõíró jogszabályt etnikai alapon hozták, de ez Zentainak nem róható fel.
A fentieket összegezve kijelenthetem, hogy a népirtás bûncselekmény tényállása nem áll fenn, a gyilkosság büntethetõsége pedig elévült.
Megjegyzendõ, hogy Zentai a felmentése után kártérítési céllal keresetet indíthat a feljelentõ jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ ellen hamis vád és jó hírnév megsértése bûntette miatt.
W.S.
