Ezúttal egy autóhiteles ügyfele perében nyert a siófoki Léhmann György (igaz, még csak első fokon), de a Fővárosi Törvényszék teljesen hasonló indoklással adott igazat a devizahiteles adósnak, mint a már jogerősen is így ítélkező Pécsi Ítélőtábla Léhmann lakáshiteles ügyfele esetében.
 |
– Pereim arra alapulnak, hogy a svájci frank árfolyamváltozásának kockázatát az adós magára vállalja, ám a frank alapkamat-változásának is hasonló módon meg kell jelenni a törlesztőrészlet változásában – mondta a siófoki jogász. – A Fővárosi Törvényszék is most erre hivatkozva adott nekünk igazat a Porsche Bankkal szemben. Igen, autóhiteles ügyfeleim is vannak, miért is ne lennének, ha azok nem tudnak fizetni a tisztességtelenül megemelt törlesztőrészlet miatt, ugyanúgy várhatják a végrehajtót, mint ha lakáshitelük volna. S ezért is mondogatom, hogy az állam szíveskedjen fölhagyni a devizaadósok „megmentésével”, hiszen lám, bíróság előtt az autóhitel-szerződések is rendbe tehetők. Ma a svájci frank alapkamata a tizede-huszada a 2008-as 2,2 százaléknak: 0,1-0,2 százalék. Vagyis ha a bankok tisztességesen járnának el, szinte „eltűnne” az adósok kamata, akik ezzel szemben évekig csak a kamatot fizetik, fizették, a tőkerészt sokan még el sem kezdték törleszteni.
A Fővárosi Törvényszék indoklásában kimondta, hogy „a szerződésben szereplő, négy matematikai alapműveletből álló kamatkülönbözet-számításra szolgáló képlet nem felel meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás, az átláthatóság elvének”. A bíróság elé került szerződésben a Porsche Bank „a kölcsön aktuális kamatlábát” az alábbi képlet alapján határozta meg: báziskamatláb + (aktuális, mindenkori Porsche Bank-frankalapkamat mínusz kötéskori Porsche Bank-alapkamat) szorozva báziskamatláb per kötéskori Porsche Bank svájcifrank-alapkamat. Világos...
Léhmann György egyébiránt arra is felhívja a figyelmet, hogy a bankok és a mindenkori kormány is „elengedte a füle mellett” Szabó Máté egy 2008-as figyelmeztetését. Az ombudsman már akkor azt írta: „Álláspontom szerint a jelentésemben feltárt visszásságok továbbra is fennállnak, ha a bank nem változtat az eddigi egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatán és az ügyfeleket a szerződés módosításakor nem tájékoztatja annak valós és okszerű indokairól. Mindez természetesen megköveteli, hogy a bank módosítsa üzletszabályzatában a kamat és költségmódosításra vonatkozó feltételeit...”
(Sonline)
Kapcsolódó:
