A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület elnökségének közleménye:
A kürtőskalács a világ egyik legismertebb magyar étke, amelyet a világ hat kontinensén készítenek. Ma már európai gasztronómiai szimbólumként tartják számon. Mint ilyen, fontos szerepet tölthetne be a magyar turizmus népszerűsítésében, és nemzetünkhöz kapcsolható “márkanévvé” válhatna.
 |
A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület kiemelt céljának tekinti, hogy a székely nemzeti süteményt Hagyományos Különleges Termékként (HKT) ismertesse el az Európai Unióval. A folyamat gyökerei 2006-ra nyúlnak vissza, amikor Szlovákia eredetvédett termékként regisztráltatta az Európai Uniónál a kürtőskaláccsal rokon szakolcai trdelniket. Nagy volt akkortájt a felháborodás a magyar politikusok körében: Lezsák Sándor egyenesen a “késői ébredésre példaként hozta fel a a kürtőskalács szlovákiai bejegyzését, melyek fennmaradását az unió támogatja, de nem mint magyar termékekét” (2009). A nyilatkozó politikusok nem voltak tudatában annak, hogy a történtek nem akadályozhatják meg a kürtőskalács magyar termékként történő bejegyzését, mert két különböző süteményről van szó. Az ezt bizonyító tudományos kutatásokat a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület végezte el, és be is nyújtotta a magyar hatóságoknak a regisztrációhoz szükséges iratcsomót. Az ezután következő tragikomikus hercehurca minden várakozásunkat alulmúlta. A Földművelésügyi Minisztérium, a magyar érdekek hatékony képviselete helyett csak akadályokat gördít a gazdasági hasznot is ígérő bejegyzés folyamata elé.
Az illetékesek az olcsóbb termékeket előállító sütők nyomásának engedve elzárkóztak attól, hogy megkülönböztessük a klasszikus, illetve az olcsóbb alapanyagokból készülő vásári kürtőskalácsokat. Mi több, sütemény történelmét is át szerették volna íratni. Miután minderre nem voltunk hajlandóak, egy sor olyan érvvel utasították el beadványunkat, amelyek kapcsán nyilvánvalóvá vált az elgáncsolás koncepciós jellege.
Legutóbbi válaszukban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és a Magyar Eredetvédelmi Tanács véleményére (!) hivatkozva nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy a kürtőskalács hazánkban “kb. 25 éve jelent meg”, miközben már több száz éve jelen van. Hasonló légből kapott érvük az, hogy az elnevezést “széles körben használják”, ezért védhetetlen – de megfeledkeznek arról, hogy a szintén széles körben használt nevű rögös túró vagy tepertős pogácsa védelmet kapott, nem beszélve a kürtőskaláccsal rokon, szintén több száz éves, svéd és német süteményekről. Súlyos tájékozatlanságra utal az is, hogy a kifogásolták a parazsas, elektromos és gázos sütés lehetőségét (egyetlen, a kürtőskaláccsal rokon, és EU-védelmet kapott süteménynél sincs korlátozva a hevítés módja). Még abba is belekötöttek, hogy nincs szabályozva a sütemény maximális hossza (ami sehol nem egy kizáró ok, székelyföldi ünnepségeken a 10-20 méteres kürtőskalácsok sem ritkák). Végezetül a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület illetékességét is megkérdőjelezték.
Amíg le nem szögeztük hogy ragaszkodunk bizonyos szakmai követelményekhez, és a vásárlók tájékoztatásához, illetve amíg föl nem hívtuk a közvélemény figyelmét az ugyancsak a Földművelésügyi Minisztérium által irányított hungarikumfolyamat körüli visszaélésekre, a most áthidalhatatlannak tekintett akadályokról munkatársaik még csak említést sem tettek.
A döntést a bíróságon támadtuk meg, de a történetek után székelyföldi sütők fölvetették, hogy ha folytatódik ez a hercehurca, kénytelenek lehetnek zöld utat adni a kürtőskalács romániai termékként való EU-regisztrációjához.
Kapcsolódó:
