A pénzes külföldi bevándorlókkal indokolta a kormány a magyar letelepedésikötvény-program megalkotását. Ezzel ellentmond, hogy futószalagon, hitelre is értékesítik a Fidesz által favorizált offshore cégek a letelepedési kötvényeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint mindegy, honnan származik a pénz.
Zoom
Szinte az összes kínai ügynökségnél féláron is részt lehet venni a magyar letelepedési programban. Az Országgyűlés Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága még 2013-ban adott engedélyt a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű közvetítőcégnek arra, hogy kínai állampolgároknak értékesítse a hazai letelepedési programot. Ez a cég további 63 ügynökségnek adott megbízást, hogy minél több ügyfelet hozzanak neki. A HSSDF honlapján találhatók az ügynökségek. (A cég angol nyelvű honlapja a kedvezményes ajánlatokat nem tartalmazza, csak a kínai verzióban lehet róluk olvasni. Bárki ellenőrizheti, ha a Google Chrome keresőben felkeresi a partnerek honlapjait, a fordítás gombra klikkelve magyarul is megjelennek az információk).
Szinte az összes ügynökségnél elérhető a magyar program féláron. A jogszabályok szerint 300 ezer eurós, vagyis 93 millió forintos, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű magyar állampapírt kell lejegyezni a külföldi bevándorló nevében. A kínai cégek azonban igen segítőkésznek mutatkoznak, hiszen ha az ügyfélnek csak 150 ezer eurója van, akkor is részt vehet a programban. Ebben az esetben is ki kell fizetni az 50 ezer eurós szolgáltatási díjat, viszont a közvetítőcég, a HSSDF hitelt vesz fel a fennmaradó 150 ezer euró biztosítására, így jön össze a kötvény 300 ezer eurós vételára.
A bankhitelt a China Construction Bank nevű pénzintézet nyújtja, de elképzelhető, hogy a csaknem százmilliárd forintos bevételre szert tevő kajmán-szigeteki cég finanszírozza saját forrásból. Ha ugyanis féláron juthat letelepedési engedélyhez a kínai polgár, abból leginkább az offshore cég profitál. A hitelkonstrukcióban ugyanis nem jár vissza a befizetett összeg, vagyis a közvetítő vállalkozás megtartja a futamidő végén a 150 ezer eurót, ami több mint negyvenmillió forint.
A bank kapja a kamatot, ami 29 ezer eurót, vagyis 9 millió forintot tesz ki. De nemcsak a kínaiak ilyen szerencsések, más állampolgárok is megvehetik félpénzért a letelepedési engedélyt.
Ez is bizonyíték arra, hogy túl magas a kötvények után fizetett, 2 százalékos garantált kamat. Hiába tudna Magyarország színtiszta piaci körülmények között 0,5 százalékos kamatra kötvényt kibocsátani, a kormány inkább négyszer több adófizetői forintot juttat az általa kiválasztott offshore cégeknek.
Miközben a magyar állam 35 milliárd forintnyi közpénzről mondott le, a vállalatok több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert. Négyezer külföldi jutott a programon keresztül letelepedési engedélyhez, családtagokkal számolva 16 ezer bevándorló előtt nyitotta meg a kormány Magyarország kapuit.
A letelepedési programot átjárja a politikai korrupció gyanúja. Az engedélyek kiadásáért a parlament gazdasági bizottsága felel, ahol többségben vannak a fideszes képviselők. A testület nem ellenőrzi a cégeket, ha akarná, sem tudná, erre ugyanis nincsenek eszközei. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tagadta, hogy féláron is meg lehet venni a kötvényt. De nem is foglalkozik ezzel, azt közölte, hogy a „vásárló ezt miből finanszírozza, hitelből vagy megtakarításból, az az ő dolga”. A letelepedésikötvény-programot ugyanakkor pénzes külföldieknek találta ki a kormány, vagyis ha szegényebb bevándorló is megveheti, akkor a törvény eredeti célkitűzése nem teljesül.
Egyébként szigorú szabályok vannak érvényben, a pénzmosás és terrorizmus elleni jogszabály például azt is előírja: a hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy nem kerül „piszkos” pénz a rendszerbe. Csakhogy a magyar hatóságok ezt nem tudják garantálni a letelepedésikötvény-programban, hiszen a külföldiek offshore cégekkel szerződnek, és nem közvetlenül ők veszik meg a letelepedési kötvényt, hanem a közvetítő vállalkozás jegyzi le azt. A gazdasági bizottság egyébként sem ellenőrizte az elmúlt három évben a közvetítőcégeket.
(Magyar Nemzet)