Hoffmann Rózsa szerint az utóbbi évek alatt sajnos háttérbe szorult a nevelés az oktatási intézményekben, ami azt eredményezte, hogy a "gyerekek nem találták meg jól a helyüket" az iskolában, ahol a szerepüket túldimenzionáló néhány szülő is sokszor megengedetlen módon lépett fel a pedagógusokkal szemben.

A új közoktatási törvény koncepciója egyértelműen körülhatárolja és harmóniába hozza a pedagógusok, a diákok, valamint a szülők kötelezettségeit és jogait, továbbá a jelenlegi jogszabály szolgáltató jellegével szemben közszolgáltatásként tekint a közoktatásra - fejtette ki. Kiemelte: a leszakadás megakadályozása és a tehetségek egyidejű fejlesztése szerintük az egyéni bánásmód előtérbe helyezésével hozható összhangba, ezért két új elemet is létrehoznak a kis csoportokban történő fejlesztés segítésére.

Az egyik ilyen az iskola megkezdése előtti úgynevezett "nulladik év", amelyre azért van szükség, hogy a még iskolára nem érett gyerekek ne maradjanak nyolc éves korukig az óvodában. Ők kis csoportokban, egyéni fejlesztő munkával iskolai körülmények között szokhatnak hozzá ahhoz, hogy mit jelent például a csengetés, vagy a minimális mértékű házi feladat elkészítése - mutatott rá Hoffmann Rózsa.

A fentiek analógiájára egy "korrekciós lehetőséget" is beépítettek azon tanulóknak, akik például betegség, vagy egyéb lemaradás miatt nem nyertek felvételt a középszintű oktatásba. Ez az úgynevezett "híd program" képes lehet az életutak korai kisiklásának megakadályozására - jegyezte meg a szakpolitikus. Hozzátette: a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokkal szemben is komoly kritériumokat kívánnak felállítani annak érdekében, hogy csak a valóban sikeres tehetséggondozást végző intézmények maradhassanak fenn.

Az oktatási minisztérium csökkentené a tankönyvek számát, idővel pedig ingyenessé is tenné azokat - ez is szerepel az új oktatási koncepcióban.

Hoffmann Rózsa aláhúzta továbbá, hogy a törvénykoncepcióban visszatérnek az 1995-ös nemzeti alaptanterv gyakorlatához, vagyis minimális szinten meghatározzák azokat a tartalmakat, amelyeket kötelezően át kell adni a gyerekeknek a nemzeti és egyetemi műveltségből.

Az oktatásért felelős államtitkár elmondta továbbá, hogy a pedagógusok bértábláját nem összegekben, hanem a mindenkori minimálbérhez viszonyított százalékokban határozzák meg, ezzel biztosítva a tanári fizetések bérszínvonal emelkedésével arányos növekedését.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy nem bérkorrekcióról van szó, hanem egyfajta minőségbiztosításról, vagyis a pedagógusoknak komoly szakmai kihívásoknak kell megfelelniük, amit az állam a jelenleginél magasabb és differenciáltabb színvonalon kíván finanszírozni.

Hoffmann Rózsa megjegyezte: a miniszteri értekezlet által jóváhagyott törvénykoncepciók szakértői csoportokra támaszkodva készültek, de további észrevételek leadására is lehetőség van december 30-ig. Az államtitkár szerint a dokumentumok a tavaszi hónapokban kerülhetnek az Országgyűlés elé a felsőoktatási törvény koncepciójával együtt és reményei szerint még a nyár előtt elfogadják azokat, hogy a következő tanév már az azokban foglalt szellemiség alapján kezdődhessen el.

Kétéves gyakornoki időszakból és három - kivételes esetben négy - további szakaszból állna a pedagógus-életpálya az oktatási államtitkárság által készített, a szaktárca honlapján pénteken nyilvánosságra hozott vitaanyag szerint. Az egyéves alkotói szabadságot is rögzítő javaslat szerint a pedagógusok új előmeneteli rendszerét a legkorábban a 2012/2013-as tanévben vezethetik be.

A javaslat rögzíti, hogy a pedagógus-életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három - kivételes esetben négy - további szakaszból áll: pedagógus I., II., III. (mesterpedagógusi), valamint tudóstanár fokozatból.

Az első szakasz 2-4 év, aki megfelelt a vizsgán, továbblép az életpálya következő szakaszába; aki másodszorra sem felelt meg, nem léphet pedagógusi pályára. Ha a gyakornoki időszak végén valaki "nem megfelelt" minősítést kap, jogviszonya az adott intézményben a törvény erejénél fogva megszűnik.

A gyakornok alapbére a mindenkori minimálbér 160, illetve 200 százaléka lehet. A gyakornok a minősítő vizsgát követően léphet be a pedagógus I. fokozatba, alapbére a gyakornoki alapfizetés 110 százaléka.

A pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka. Az e fokozatba való belépés feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat és a minősítés.

A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozat elérésének feltétele a pedagógus szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, a legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka.

Tudóstanár az lehet a javaslat szerint, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, és megszerezte a második minősítést. A tudóstanár minimális alapbére a pedagógus I. fokozat alapbérének 220 százaléka.

A mindenkori nyugdíjkorhatár elérését megelőző ötödik évtől a pedagógusok dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak; fizetésük csak az óraszámcsökkentés mértékének 50 százalékával csökken (10 százalékos óraszámcsökkentés esetén például az alapbér 5 százalékkal csökken). Az óraszámcsökkentést választó pedagógus nem vállalhat túlórát. Ezt a szakaszt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 évet töltöttek a pályán.

A minősítő eljárás minden életpályaszakasznál első alkalommal a pedagógus számára ingyenes. A minősítő bizottság tagja a megyei kormányhivatal oktatási osztálya által delegált felkészített szakértő, a pedagógusképző intézmény tanárképző intézetének vagy gyakorlóiskolájának felkészített oktatója, és a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető vagy az általa az intézményből kijelölt pedagógus III. (mesterpedagógus)/tudóstanár).

A minősítési eljárásban a 2017/2018-as tanévtől kezdve csak olyan képzett szakértő, igazgató vagy pedagógus vehet részt, akinek legalább 15 éves pedagógusi gyakorlata és pedagógus szakvizsgája van, valamint gyakorló pedagógus az adott közoktatási területen.

Az új pedagógus-előmeneteli rendszer bevezetésére a legkorábban a 2012/2013-as tanévben kerülhet sor. A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2017/2018-as tanév végéig megtörténik.

Az új fokozatba mindig a minősítést követő tanév szeptember 1-jén lép be a pedagógus, tehát az új rendszerbe való átlépés első lehetséges dátuma 2012. szeptember 1-je.

Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév (a 2022/23-es tanév) végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. A gyesen, gyeden töltött évek 50 százalékban ledolgozott évnek számítanak, amennyiben a pedagógus munkaviszonyban van a gyermeknevelés ideje alatt

A dokumentumban a pótlékok kapcsán a legsürgetőbbnek az intézményvezetői és az osztályfőnöki pótlék emelését nevezik. Az igazgatói pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 40-80 százalékának, az osztályfőnöki pótlék pedig 15-35 százalékának megfelelő összeg lenne.

A vitaanyag kitér arra, hogy a főiskolai, illetve egyetemi képzés befejező (4., illetve 6.) tanévében sorra kerülő "pedagógusjelölti" év során a hallgatók "hallgatói munkadíjban" részesülnek, amely a mindenkori minimálbérnek legalább a 90 százaléka.

Az óvodapedagógusok és tanítók négyéves képzése hagyományosan eléggé gyakorlatközpontú ahhoz, hogy ők a diploma kézhezvétele után a két év gyakornoki idővel megkezdhessék a pályát, tehát esetükben nem szükséges a külön pedagógusjelölti év.

A tanárképzésben a képzési idő hat év. Az utolsó évet a tanárjelölt már nagyrészt a közoktatási intézményben, munkával tölti, az egyetemen pedig további módszertani képzést kapna.

Az anyag szerint azok, akik elérték a pedagógus II. fokozatot, egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságon töltött idő munkajogi szempontból a fizetés nélküli szabadsággal azonos elbírálás alá esik, ideje alatt a pedagógusok állami ösztöndíjat kaphatnak.

(MTI)