Sziklasír bejárata Khirbet Midrászban a kerek zárókővel

A leginkább malomkőhöz hasonlítható, kerek sziklasírzárókő, a "golél" alkalmazása Jézus korában, annak előtte és utána egyaránt szokásban volt a Szentföldön és környékén. A Krisztus idejét jóval megelőző századokban azonban nem az evangéliumokban említett kerek zárókövet használták, hanem a sziklasír bejáratát elzáró, a nyílás alakjára faragott, abba mintegy beillesztett négyszögletes köveket. A jeruzsálemi Kidron völgyének alsó szakasza fölött levő Sziluán (K'fár Silóáh) palesztin faluban manapság is láthatók az ilyen négyszögletes zárókövekkel fedett, sziklába vájt barlangsírok.

Heródes családtagjainak barlangsírja Jeruzsálemben

Jézus korában azonban hatalmas, kerek, malomkőre emlékeztető zárókövet állítottak a sziklasír szájához, s azt a bejárat előtt - a sírra merőlegesen - kialakított vájatban, vályúban mozgatták, hengerítették, gördítették. A hengeríthető zárókő vályúja az egyik oldalra kissé lejtett, s így a sziklasír bejárata előtti elgördítésekor, a megnyitáskor a nehéz és hatalmas követ fölfelé kellett mozgatni, ami némileg megnehezítette a sírrablók tevékenységét. Az ilyen hengeríthető, kerek kővel elzárták a sziklasír bejáratát, s ha új halottat temettek, oldalra lehetett gördíteni a bejárat elől. A Krisztus idejében is használatos kerek záróköveket a Szentföldön több helyen is szinte teljes épségükben megmaradtak, így például a Jeruzsálemtől délnyugatra levő Khirbet Midrászban, a jeruzsálemi Királyok sírjában és a Ben Hinnom völgyi (Gyehenna völgy) Heródes családtagjainak sziklasírja előtt.

Peter Carson: Krisztus feltámadt!

Most pedig nézzük, miként írja le a négy kanonizált evangélium a Jézus sziklasírját elzáró kő elmozdítását, elhengerítését, illetve Krisztus föltámadásának tényét. Az evangéliumi verseket P. Békés Gellért és P. Dalos Patrik fordításában közöljük:

Szent Márk evangélista:
"Szombat elmúltával Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szálome illatszereket vásároltak és elmentek, hogy megkenjék (Jézus holttestét - H. J.) Kora reggel értek a sírhoz, amikor a nap éppen fölkelt. A hét első napja volt (azaz vasárnap - H. J.) Így tanakodtak egymás között: 'Ki hengeríti el nekünk a követ a sír bejáratától?' De amikor odaértek, látták, hogy a követ már elhengerítették, pedig igen nagy volt." (Szent Márk 16, 1-5)

Ain Vares: Krisztus feltámadt!

Szent Lukács evangélista:
"A hét első napján kora hajnalban kimentek (a Galileából Jeruzsálembe érkezett, Szent Lukács által név szerint nem említett asszonyok - H. J.) a sírhoz és magukkal vitték az előkészített illatszereket is. A követ a sírtól elhengerítve találták" (Szent Lukács 24, 1-2)

Szent János evangélista:
"A hét első napján, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól" (Szent János 20, 1)

Szent Máté evangélista:
"Szombat elmúltával, a hét első napjára virradóra, elment Mária Magdolna és a másik Mária, hogy megnézze a sírt. Akkor nagy földindulás támadt. Az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült" (Szent Máté 28, 1-2)

Muzsinszki Nagy Endre: Krisztus feltámadt!

Muzsinszki Nagy Endre Felsőzsolcán, 1886-ban született és Siófokon temették el 1975-ben. Katolikus magyar festőművész volt, talán a legnagyobb, akit Jeruzsálem magyar festőjeként is emlegetnek. Ő alkotta a jeruzsálemi Dormitio templom Magyarok Nagyasszonya kápolna oltárképét. A 243 darabból álló Én vagyok a világ világossága című festménysorozata a Megváltó életét, cselekedeteit mutatja be. Az Olajfák hegyének tövében álló Agónia templom főapszisa oltárképének tervezése idején Muzsinszki Nagy Endre súlyosan megbetegedett. A jeruzsálemi kórházi ágyán megfogadta: ha fölépül, hálából megfesti Krisztus életét. Már a kórházban megkezdte a nagy sorozat első képeinek fölvázolását.

Muzsinszki Nagy Endre a feltámadás, pontosabban a Krisztus sírjától elhengerített zárókő történetét a Szent Máté evangéliumában leírtak alapján festette meg. A kép megértéséhez tudni kell, hogy a zsidó főpapok szerették volna rávenni Pilátust, hogy a megfeszítés utáni harmadnapig római fegyveresekkel őriztesse Jézus sírját. Arimateai József kikérte Pilátustól Jézus holttestét és elhelyezte a saját, nemrégiben vájt sziklasírjában, s a bejáratához "nagy követ gördített" (Szent Máté 27, 60). Végül a zsidók saját fegyveres őrségüket állították a sírhoz, s őket (összesen négyet) alvó állapotban ábrázolja Muzsinszki Nagy Endre festménye. Jeruzsálem magyar festőjének képén, amiképpen az észt Ain Vares alkotásán is, az Úr angyala ül a hatalmas, kerek sírzárókövön.

Hering József - Kuruc.info