Március 12-én vasárnap, Mezővári község református hívei a szokásosnál nagyobb számban jelentek meg a falu templomában. Zán Fábián Sándor, a kárpátaljai református egyházkerület püspöke, igehirdetésében a bűnről, napjaink gyakori kísértéseiről beszélt. A hagyományos értékek egyre inkább elértéktelenednek, háttérbe szorulnak, helyükre befurakszik az élvhajhászat, az anyagiasság, a csalás, az ármány stb. Kihangsúlyozta, az embereknek erősebbnek kell lenniük, hogy hűek tudjanak maradni a Mindenható igaz útmutatásaihoz.

Az istentisztelet végén Szondi Miklós rováskutató tartott rövid ismertetőt a magyarság ősi írásáról. Elmondta, örül annak, hogy az elszakított részeken sok ember jár templomba, mert a hit mindenkor a legnagyobb megtartó erő volt. A rovásírás története több mint hétezer évvel ezelőtt kezdődött, hogy ezen a napon a kárpátaljai településre érjen.
Az istentiszteletet követően Mezővári Badaló felé eső kijáratánál ünnepélyes keretek között felavatásra került a község címere és a székely-magyar rovással rótt névtáblája. A márciusi szakadó hóesésben Kovács Zoltán, nyíregyházi aktivista, egy tiszteletbeli Kárpátaljai, kibontotta a hatalmas nemzeti lobogót és az Árpádház zászlaját, hogy méltó hátteret biztosítson az ünnepségnek. A mintegy félszáz jelenlévőt és a Magyarországról érkezett vendégeket a község polgármestere üdvözölte. Zán Fábián Sándor Mezővári közelmúltjáról beszélt. Elmondta, hogy a szovjeturalom istentelen korszakában alig fejlődött a falu. A közösségnek arra kell törekednie, hogy megbecsülje és megtartsa azt, amije van. Ilyen a történelmi múlt, nagyon fontos az elődök tisztelete. Ezentúl a falu mindkét bejáratánál az ukrán és a magyar felirat mellett az ősi rovás is hirdeti, az utazó Mezőváriba érkezett.
Dr. Gyüre Csaba a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, ünnepi beszédében arról beszélt, hogy először kisdiákként hallott Mezőváriról, ami már a honfoglalás előtt is lakott település volt. Szent István király a mai Kárpátalján szervezte meg a királyság egyik első vármegyéjét, ami a Kárpátok keleti vonulatától az Alföldig húzódott. A község lakossága az elsők között volt, akik kibontották II. Rákóczi Ferenc fejedelem zászlaját. A község egyfajta folytonosságot képvisel. Kárpátalját hosszú története során feldúlták a besenyők, a kunok, a mongolok, a lengyelek, az osztrákok, a németek és az oroszok, de ennek ellenére, bár erősen megfogyatkozott számban, ma is élnek itt magyarok. A képviselő rámutatott arra a hatalmas lelkierőre, aminek köszönhetően a kárpátaljai magyarság, sorsát vállalva, kitart szülőföldjén. Amíg itt egy magyar él, addig él a múlt is.

Beregszász, Bene, Mezőgecse után Mezővári a negyedik kárpátaljai település, amely rovásos falutáblával rendelkezik. A község polgármestere elmondta, hogy az egyik táblát Kovács Béla a Jobbik Magyarországért Mozgalom Európa Parlamenti képviselője adományozta a településnek, a másik pedig Bakó Rudolf járási képviselő és Szabó Lajos anyagi hozzájárulásával valósulhatott meg.
A székely rovásírás egységesítéséért és a rovástábla misszió megindítása érdekében nagyon sokat tett a Rovás Alapítvány, vezetőségének levelét Váradi Viktória, az alapítvány kárpátaljai képviselője olvasta fel. Ezt követően a KRISZ együttes rövid műsora következett. A résztvevők velük együtt énekelték Horváth Sándor, Mert a haza nem eladó című versét, melynek zenéjét Ivaskovics József szerezte.
A táblákat Bakó Rudolf és Szabó Lajos leplezte le. Az ünnepségen többek között jelen volt Szondi Miklós rováskutató, Kovács Dezső, Kovács Béla EP-képviselő beregszászi irodájának vezetője, Vári Fábián László költő, a beregszászi főiskola tanára is. Az avató végén az ünneplő gyülekezett elénekelte a székely és a nemzeti himnuszt, aminek hatására a szokatlan hóesés is abbamaradt. A mozgalmas nap zárásaként a község vezetése az iskola épületében vendégelte meg a résztvevőket.
Lengyel János