Eddig is tudtuk, hogy a cigányok túlnyomó többsége lopja az áramot. Az alábbi, a 12-i Magyar Hírlapban megjelent cikkből kiderül, hogy a súlyosan cigányfertőzött Tiszavasváriban a megvizsgált 180 házból (ezek túlnyomó része? majd' mindegyike? cigányok által lakott) 150-ben találkoztak áramlopással.

Talán mondanunk sem kell, hogy az így ellopott (és pazarolt) áramot velünk, tisztességes, fizető fogyasztókkal fizettetik meg. Nem ám, hogy lecsapjanak a védett cigányokra, nem. Nekik minden jár. Ingyen. Még akkor is, ha több ezer wattos hősugárzókat, villanykályhákat üzemeltetnek a tőlünk, a mi pénzünkön lopott áramon. (Hiába, ez a legegyszerűbb, legtisztább fűtési mód [nem kell szénnel, fával, olajjal vesződni], a büdös korcsot meg mit zavarja az, hogy irdatlan sokba kerül. Nem neki, ill. fajtatársainak kell megfizenie, hanem a „korcs” „gádzsóknak”.) Ahogy például Tatárszentgyörgyön történt. Meg Gyöngyösön. Mert ők cigányok...

Nemzeti sport lett hazánkban az áramlopás
Magyarországon szinte „nemzeti sporttá vált” az áramlopás, amely nemcsak hatalmas anyagi veszteséget jelent a szolgáltatóknak, hanem életeket is veszélyeztet. A szolgáltatók és a rendőrség közös fellépéssel igyekszik visszaszorítani a jelenséget, egyre nagyobb sikerrel.

A legnagyobb hazai áramszolgáltató, az E.ON a héten Tiszavasváriban tartott ellenőrzést. A 180 megvizsgált lakásból 150-ben lopták az áramot, a megvizsgált vállalkozásoknál az arány ennél jobb volt, de közülük is minden második lebukott. Kutas István, az E.ON kommunikációs vezetője szerint az ilyen szintű áramlopás kirívónak számít, és korántsem jellemző az ország egészére. A jelenség térségenként változó intenzitással lelhető fel, a gazdasági helyzettől függően, s ennek megfelelően változnak a módszerek is. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy mindenütt találkozunk vele, gyakorlatilag egyesek „nemzeti sportként űzik”. Az áramlopás 2009-ben 14 milliárd forintos kárt okozott az E.ON-nak, a helyzet azóta az egyre hatékonyabb ellenőrzések nyomán nem romlott. A tehetősebb nyugati megyékben inkább a vállalkozások nyúlják le szép számmal az elektromos energiát, amelyekbe már szakembereket is bevonnak, s a legkorszerűbb technikai eszközöket is bevetik a szabálytalan áramvételezés érdekben.

A szegényebb keleti megyékben viszont a lakossági csalások vannak többségben. Itt találkozni olyan megoldásokkal is, amikor az utca elején egy család kifizeti a számlát, majd tőlük az egész utcára lekötik, s így lopják az áramot. Ezeknél az eseteknél életveszélyes megoldásokkal találkoznak az ellenőrök, akik általában rendőrök társaságában érkeznek. Mivel az új kormány eltörölte a szabálysértési értékhatárt, a rendőrök az áramot eltulajdonítókat azonnal őrizetbe vehetik, s gyorsított eljárással akár néhány évi börtönre számíthatnak. Ha emberéleteket is veszélyeztettek, akkor súlyosabb is lehet a büntetés.

Az áramlopás azonban csak hálózati veszteség, ami nem elismert költség, vagyis nem terheli az áramszámláját a tisztességes többségnek, szemben a transzformátorlopással, ami már áramdrágító tényező. Márpedig tavaly 345 ilyen eset volt, amelynek során 35 ezer kiló rezet és 180 ezer liter olajat vittek el a tolvajok. A darabonként 1,3 millió forint értékű transzformátorokért csupán annak tizedét kapják. Tavaly 450 millió forintnyi kárt okoztak, s még százmilliója ráment az E.ON-nak a környezeti károk helyreállítására. A rendőrségnek Somogy, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékben is sikerült lebuktatnia egy bandát, ezután megszűnt a rongálás, mivel a főkolompos orgazdák is lakat alá kerültek.